Képviselőházi irományok, 1878. XIV. kötet • 523-618. sz.

Irományszámok - 1878-544. Az igazságügyi bizottság jelentése „a magyar büntető törvénykönyvek (1878:V. t. cz. és 1879:XL. t. cz.) életbeléptetéséről” szóló törvényjavaslatra

s 544. szám. 59 a bizottság a nevezetesebb módosítások és pótlások indokolására, a következőket tartja kiemelendőknek. Az 1-ső §-ban (min. jav. 1. §.) a magyar büntető törvénykönyvek hatályba léptetésének határnapjául 1880. május hó 1-ső napja helyett, 1880. július hó 1-ső napja tétetett; mivel a bizottság, tekintettel az ezen törvényjavaslat törvényerőre emelésére még előre láthatólag szükséges időre, ezen határnap előtt a magyar büntető törvénykönyvek hatályba léptetését alig tartja lehetőnek. A 4-ik §-ban (min. jav. 4-ik §.) a bizottság azon törvények és azon magyar kir. ministeri rendeletek hatályban maradását találta kimondandóknak, a melyekben: 1. a büntetésnek az előforduló esetre való alkalmazása, közigazgatási hatóságok előtti eljárásnak képezi tárgyát, vagy 2. melyekben a büntetés a kir. bíróságok által alkalmaztatik ugyan, de fegyelmi vagy rendbüntetést képez. Az 1-ső pontba a bizottság a »nem kir. bíróságok* negatív kifejezést czélszerübbnek vélte a »közigazgatási hatóságok* positiv kifejezéssel helyettesíteni, mert a bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyv 164. §-a szerint >közigazgatási hatóság* elnevezése alatt a bíróságok kivételével minden állami, törvényhatósági és községi hatóság értendő. A 2-ik pontban ezen kifejezést »de fegyelmi vagy rendbüntetést képez«,a bizottság a ministeri javaslat azon szövegezése helyett, >de nem büntető eljárás utján alkalmaztatik* azért vette fel, mivel mindazon büntetések, melyeket a bíróságok a büntető eljárás körén kívül alkalmaznak, — eltekintve a jövedéki büntetésektől, a melyekre vonatkozó szabályok a 9-ik §-ban (min. jav. 8-ik §.) külön fentartatnak, — vagy fegyelmi vagy rendbüntetést képeznek. Ezen módosítások által egyébiránt a 4-ik §. rendelkezésének lényege nem szenvedvén változást, ezen újabb szövegezés mellett is kétségtelenül hatályban fognak maradni a kereskedelmi törvény (1875: XXXVII. t. ez.) ti., 130., 189., 218—222., 246. és több szakaszaiban, úgy a záloglevelek biztosításáról szóló 1876: XXXVI. t. ez. 32—34. §§-ban megállapított büntető szabályok, mivel mindezen büntetések rendbüntetéseket képeznek. Az 5-ik §. (min. jav. 5-ik §.) kiegészítéséül a bizottság az 5-ik pontban felveendőnek találta, hogy az 1848-ik évi V-ik és erdélyi Il-ik t. ez. módosításáról és kiegészítéséről szóló 1874: XXXIII. t. ez. 93. és 94-ik §§-ai is hatályban maradnak. Ezen szakaszok oly büntetendő cselekményeket tartalmaznak, melyek iránt a büntető törvénykönyvek nem intézkednek, és így miután ezen cselekmények büntetés alá vonása fentartandó, e törvényeket kifejezetten azért kell hatályban tartani, mivel azok megbüntetése a kir. bíróságok előtti büntető eljárásnak képezi tárgyát. Ugyanezen törvény 92., 103. és 104. §§-ainak hatályban maradását kifejezetten kimondani azért nem szükséges, mivel ezen esetekben a büntetés kiszabása közigazgatási, illetve fegyelmi úton történvén: e szakaszok a jelen törvényjavaslat 4-ik §-ának általános rendelkezéséből folyólag maradnak hatályban. Az újonnan felvett 6-ik §-ban a bizottság kifejezetten kimondandónak találta, hogy a független felelős magyar ministerium alakításáról szóló 1848. évi III. t. ez. 32., 33., 34., 35. és 36. §§-ainak intézkedései érintetlenül fentartatnak, mert bár különösen annak figyelembe vételével, hogy alkotmányjogi szabályozást tartalmazó törvények egyes intézkedései igazságügyi későbbi törvények által, ha csak ezekkel nyilvánvaló ellentétben nincsenek, avagy ha az ellenkező kifejezetten kimondva nincsen, hatályon kivül nem helyeztetnek; mindazonáltal a kérdés kiváló fontosságát tekintve, a netalán mégis keletkezhető kételyek megelőzése szempontjából, e szakasz felvétele czélszerűnek mutatkozott. Az 1848-ik évi XVIII. t. ez. tartalmazta sajtótörvény 14-ik és 28-ik §§-ait a bizottság nem találja olyanoknak, melyek a magyar büntető törvénykönyvek életbeléptetése alkalmával 8*