Képviselőházi irományok, 1878. XIV. kötet • 523-618. sz.

Irományszámok - 1878-615. Törvényjavaslat a szerb fejedelemséggel 1880. évi április 9-én/márczius 28-án kötött vasuti egyezményről

615. szám. 389 2-ik melléklét az 615. számú irományhoz. Indokolás, „a szerb fejedelemséggel 1880. évi ápril hó 9-én kötött vasúti egyezmény beczikkelyezésérol" szóló törvényjavaslathoz. Rég érzett szükségnek bizonyult, bogy kereskedelmi forgalmunknak fejlesztése érdekében, a keleti és délkeleti kapcsolatokat egyrészt a Romániával, másrészt pedig a szerb fejedelemséggel kötendő vasúti csatlakozási szerződések utján mielőbb biztosítani kell, mert a Balkán félszigeti tartományokkal a Dunán át közvetített forgalom egyrészt csak a Duna mellékét ölelvén át, másrészt pedig az árúk gyors szállítása tekintetében is több kívánni valót hagyván fenn, hazánk kölcsönös kereskedelmi viszonyának kifejlődését csak igen korlátozott mérvben mozdíthatta elő. Ezen felül vasúthálózatunk fejlődése következtében is okvetlen szükségessé vált, hogy részére keleti és délkeleti irányban megfelelő csatlakozások biztosíttassanak. E czélból egyrészt a román, másrészt a szerb fejedelemséggel már több év előtt megkezdettek a tárgyalások és az előbbivel még az 1874. évi május 31-én létesült egy vasúti egyezmény, mely az 1874. évi XXVII. t. ez. által törvénybe iktattatván, azóta az 1878. évi XIII. törvényezikkben foglalt módosítások tekintetbe vételével végre is hajtatott. Több nehézséget okozott azonban a délkelet felé Szerbián keresztül, egyrészről a konstantinápolyi, másrészt a salonichi irányban vezetendő vasúti csatlakozás iránti szerződés megkötése, mert a megkezdett tárgyalások, a Balkán-félszigeten 1877. évben dúlt háborúk által megakasztattak, sőt a berlini szerződés által létesített új államalakulások következtében azon tényezők száma, melyek ezen nemzetközi vasúti hálózat létesítésénél okvetlenül számbaveendők voltak, növekedvén, a külügyministeroek, daczára annak, hogy ezen vasúti csatlakozás létesítése a berlini szerződés X. czikke és az ugyanazon időben a szerb teljhatalmazottal kötött külön egyezmény szerint elvileg elhatározva lett — újabb nehézségekkel kellé megküzdenie, mig végre sikerült egy időre a szerb fejedelemséggel a tisztelettel bemutatott és a két fél, t. i. az osztrákmagyar monarchia és a szerb fejedelemség megbízottjai által folyó év ápril 9-én aláirt vasúti egyezményt megkötni és a pótjegyzőkönyvben foglalt határozmányokat kölcsönösen elfogadtatni. Ezen egyezmény szerint a magyar kormány kötelezi magát, hogy Budapesttől Zimonyon át a magyar szerb határig Belgrádnál 1883. évi június 15-ig, tehát az egyezmény ratificatiója