Képviselőházi irományok, 1878. XIV. kötet • 523-618. sz.

Irományszámok - 1878-534. Törvényjavaslat az erdélyi, úgy a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zarándmegyei és Kővárvidéki területek birtokrendezési ügyeinek egyszerüsitése és gyorsitása tárgyában

S34. szám. 21 Ezen szempontból indulva ki az ország nevezett részeiben az 1871. évbeli Lili., LIV. és LV. törvényczikkek által életbeléptetett pervitás eljárás hatályon kívül helyezését, helyébe a nyomozó bírói eljárás alkalmazását kell javasolnom, mely szerint a birtok és az azt terhelő haszonélvezetek a felek meghallgatásával hivatalból tisztába hozandók és a feleknek erre alapított végkérvényei felett hozandó birói határozat. Az 1871. évi LV. törvényczikk 15. §-ának azon intézkedése, mely szerint az arányosítás városokban, szabad vagy vegyes (többnyire székely és szászföldi) községekben három év lefolyta múlva hivatalból megindítandó, oly általános és különösen a birtokosok szegényebb osztályára nézve oly súlyos terheltetéssel jár, hogy a javaslat 5. §-ában az arányosítás hivatalból való keresztülvitelének további öt évre való halasztását kell ajánlanom. A tagosítás könnyítését és olcsóbbá tételét czélozzák a javaslat 5—7. §-ai, az erdei birtoknak lehető megóvását a 8. §. azon intézkedése, mely szerint erdei birtokok rendezésekor közbenső kisebb részletek és területek az erdei birtokos által megválthatók. Jelesen az 5. §. intézkedése azért vétetett fel jelen javaslatba, mert a birtokrendezési eljárás gyorsításával a most elintézetlenül levő anyag néhány év alatt feldolgozandó lévén, eleje vétetik annak, hogy rövid idő múlva a törvény újabbi módosítását kelljen ajánlatba hozni. Tekintettel az ügy állami, közgazdászati, rendészeti fontosságára, nemcsak az állami egyházi, közalapítványi javakra, hanem árvák és gondnokoltak javaira is kiterjesztendő az 1871: LV. törvényczikk 19. §-ának azon intézkedése, mely szerint a tagosítást kívánók birtokához számítandó a közintézetek s köztársulatok birtoka is. A 7. §-hoz. Az erdélyi részek egész határvonalán elkezdve B.-Szolnokmegyében, a Szamos mentén, Besztercze-Naszód, Maros-Torda, Csik, Háromszék, Brassó, Fogaras, Szeben, Hunyad, Alsó-Fehér, Torda-Aranyos és Kolozs megyének területén van egy 3 — 8 mértföldre terjedő öv, melynek nagy része az állam és egyesek birtokában levő havasi latifundiumokból s egyes müveit részletekkel vegyes legelőkből áll. Ezen kivül az egész országban szórványosan léteznek ily gazdászatilag csekély értékű és az évnek csak egyes szakában s nem is minden évben hasznosítható területek. Ily területeken a volt földesurak és úrbéresek között a birtokrendezés a törvény értelmében hivatalból keresztül viendő ugyan, de a tagosításnak azokra való kiterjesztése egyértelmíí a tagosításnak lehetetlenné tételével azért mert az ily határrészek felmérési költsége értékükkel semmi arányban sincsen. Ez okb,ól megengedendő, hogy bármely fél indokolt kérelmére, a megengedhetőség kérdésével egyidejűleg határozat hozathassék a felett, váljon egyes ily területek nem hagyandók-e ki egyelőre gazdászati okokból és a tagosítás könnyítésére a tagosítás alól, ily értelemben az 1871. LV. t. ez. kiegészítendő. A 8. §.-hoz. Számos elhárithatlan és orvolhatlan súrlódások, perek, mezei rendészeti kihágások gazdag forrását képezik országszerte azon egyes csekély terjedelmű erdei enclaveok melyeket egyesek, többnyire irtás-foglalások folytán, mig pedig az 1871 : LIV. t. ez. alapján jogos tulajdon ként birnak. A rendezés czélja ezen be nem telepitett enclave-ok meghagyásával meghiusitottfsak tekinthető, miután az ily közbenső részbirtokból szokott történni az erdei birtok s faállományának folytonos rendszeres megtámadása és pusztítása. Ez okból ily közben eső részletek s be nem telepitett kisebb területek, erdők s erdei haszonvételek szabályozásánál hasonlólag a szabályozásba belevonandók, értéküknek ingatlanokban vagy ilyek hiányában készpénzben való teljes megtérítése mellett.