Képviselőházi irományok, 1878. X. kötet • 360-394. sz.

Irományszámok - 1878-360. Magyar csődtörvényjavaslat

360. szám. 61 a csődnyitás hatálya a közadósnak minő vagyonára terjed ki. Az e részbeni intézkedés absolut fontossága joggal megkivánhatja, hogy e helyütt az európai nevezetesebb csődtörvények analóg intézkedései, kellően figyelembe vétessenek. E tekintetben első helyen az 1838. május 18-án kelt, és az évi június 8-án kihirdetett franczia csődtörvény (Loi sur les faillites et banqueroutes) emelendő ki, nemcsak azért, mert közvetett forrását képezi a legújabb európai csődtörvényeknek, hanem azért is, mert a szóban levő kérdésre vonatkozó intézkedése, általánossága daczára, a dolog természetének leginkább megfelel. Ez intézkedés szerint ugyanis a csődnyitás hatálya kiterjed a közadósnak tényleges és azon vagyonára, mely reá a csőd tartama alatt száll. A franczia törvény ezen intézkedését teljesen magáévá tette az 1851. ápril 18-án kelt belga csődtörvény (444. ez.), az olasz kereskedelmi törvény (551. ez.), s hasonló felfogást találunk az 1853. július 18-án kelt, Magyar-, Horvát-, Tótország és a szerb vajdaság részére kihirdetett csődtörvény 61. §-ában is. Ellenben lényeges eltérést mutat az 1855. május 8-án kelt porosz csődtörvény, melynek 1. §-a szerint a csődnyitás joghatálya a közadósnak összes vagyonára kiterjed, melyet ez a csődnyitás idejekor bir és a csőd tartama alatt szerez; az 1868. évi deczember 28-án kelt osztrák csődtörvény 1. §-a ellenben lényegileg a franczia csődtörvényben kifejezett elvet emeli érvényre ; végre az új német csődtörvény 1. §-a a csődnyitás joghatályát a közadósnak csak azon vagyonára terjeszti ki, melyet ez a csődnyitás idejekor bir. A csőd mint a közadós vagyona ellen intézett sajátszerű kielégítési mód, e természeténél fogva azt hozza magával, hogy a hitelezők közt leendő felosztás végett csak az vonassák a csődtömegbe, mit a közadós a csődnyitás idejekor már megszerzett, vagy a mihez a csőd tartama alatt saját tevékenysége nélkül jut. A közadós csak ezen vagyona tekintetében veszti és vesztheti el rendelkezési jogát; de nem vesztheti el sem cselekvési, sem jogképességét áltálában, melynél fogva a csőd tartama alatt is érvényesen szerződhetik, természetesen a csődtömegbe tartozó javak bármily irányban való terhelése nélkül. És ha az általános cselekvési és jogképesség a közadósnak — ki e nélkül egyenesen a hitelezők rabszolgája lesz — megadatik úgy nincs semmi jogos ok tőle megtagadni, hogy a csőd tartama alatt valamit kereshessen s e keresménye tekintetében érvényesen szerződhessék; nincs semmi jogos ok arra, hogy e szerzemény a közadóstól el- s a csődtömegbe bevonassák. Eltekintve ugyanis attól, hogy az ily eljárás a csődper befejezését elláthatlan időre elhalasztaná, azt helyeselni már azért sem lehetne, mert ez esetben a közadós újabb hitelezői a kielégitésből kizáratnának, mi a jogossággal és a méltányossággal meg nem férne, s e mellett a közadós keresetét lehetlenné tenné. Éhez járul még, hogy a közadősnak a csődnyitás után és annak tartama alatt is jogában és kötelességében áll keresete után látni, s családja fentartásáról gondoskodni; e természetszerű joggal és kötelességgel azonban merőben ellenkeznék az, ha a közadóstól a szerzési képesség megvonatnék, vagy ha szerzeménye — melyre őt a hitelezők érdekében kényszeríteni alig lehetne — a csődtömeghez csatoltatnék. Igen helyesen jegyeztetett meg, hogy a porosz törvény intézkedése, ha az a szerkesztők szándéka szerint értelmeztetik, a kétségtelen jogelvekkel ellenkeznék, s egyenesen erkölcstelenségre vezetne az által, hogy a közadóstól a lehetőséget családja fentartására megvonja. A most érintett körülmények szolgáltak indokul arra, hogy a javaslat 1. §-a oly szerkezetet nyert, mely egyrészről a franczia, belga és osztrák csődtörvényben nyilvánuló felfogásnak megfelel; másrészről semmi kétséget sem hagy az iránt, hogy a csőd tartama alatt a közadóstól csak azt vonja meg, mit ez akár a csőd kiütése előtt már tényleg birt, akár a csőd tartama alatt. Hogy a "közadósnak minő vagyona vonható végrehajtás alá, annak meghatározása a polgári peres eljárás körébe tartozván, e helyütt tüzetesebb megállapítást még az esetre sem kívánhatna, ha peres eljárásunk átalakíttatnék; mert a csődtörvény ez esetben