Képviselőházi irományok, 1878. X. kötet • 360-394. sz.
Irományszámok - 1878-360. Magyar csődtörvényjavaslat
60 360. szám. Az előadottakban ki lévén jelölve az irány, melyet a magyar csődtörvényjavaslatnak követni kell, nem marad egyéb hátra, mint magát a javaslat rendszerét főbb vonalaiban jelezni. Megfelelőleg az újabb csődtörvényekben általában elfogadott rendszernek, a javaslat különbséget tesz az anyagi és alaki intézkedések, tehát a materiális dispositiók és a tulajdonképeni csődeljárás közt, s éhez képest két főrészre oszlik. Az első részben megállapittatnak a csődnyitásból eredő jogviszonyok, melyek ismét ahoz képest, hogy általános jelleggel birnak, vagy csak a hitelezőket érdeklik, elkülönitve tárgyaltatnak olyképen, hogy mindenekelőtt a csődnyitás joghatályai, a közadós által kötött jogügyletek teljesítése és ezek megtámadása és a beszámítás állapittatnak meg; ellenben a többi intézkedések kizárólag a hitelezők érdekeivel foglalkozva, külön szabályozzák a visszakövetelési jogot, a tömeg hitelezőinek, a külön kielégítésre jogosított, és végre a csődhitelezőknek igényeit, s ezeknek mikénti osztályozását. Mindazon intézkedések, melyek a tervezet első részében foglalvák, a csőd mindkét nemére egyenlően alkalmazandók lévén, helyesen tekinthetők a materiális csődtörvénynek. A második rész, mely a csődeljárást szabályozza, különbséget tesz ugyan a közönséges és a kereskedelmi csőd közt, s a szükséges intézkedéseket külön állapítja meg; mindamellett az általános szabályt a közönséges csődperre vonatkozó intézkedések képezvén, a kereskedelmi csőd tekintetében csak azon eltérő intézkedések vétetnek fel, melyek a most érintett csőd sajátszerű természete által indokolvák. A mi magát a második rész technikai berendezését illeti, e tekintetben mindenekelőtt a csődnyitás eseteit, a csőd elrendelését és közzétételét, a tömeg biztosítását, s annak ideiglenes kezelését tárgyazó intézkedések állapittatnak meg; ezeket a követelések megállapítására, a tömeg kezelésére és értékesítésére, nemkülönben a csőd befejezésére vonatkozó határozatok követik és egészítik ki. A kereskedelmi csődnél is mindenekelőtt a csődnyitás esetei, s az ezzel összefüggő teendők szabályoztatnak ; ezek után megállapittatnak a csőd befejezésének sajátszerű esetei s ezeknek jogkövetkezményei; mindenütt kellő különbség tétetvén az egyes kereskedők s a kereskedelmi társaságok közt. Mindezeket a sommás eljárásra vonatkozó intézkedések és a szükséges zárhatározat s azon szabályok egészítik ki. Részletes indokolás. ELSŐ RÉSZ. Anyagi intézkedések. ELSŐ FEJEZET. A csődnyitás joghatálya általában. 1. §• Csődtörvényünknek, miként ez az általános indokolásban kiemeltetett, egyik kiváló hiányát azon körülmény képezi, hogy a csődnyitás tényével összekötött jogviszonyok tekintetében kellő intézkedést nem tartalmaz; a mi a magánjogi szabványok e részbeni hiánya mellett igen sok zavarra adott alkalmat. A javaslat első részének első fejezete miként ezt felirása mutatja, a kérdéses jogviszonyok szabályozásával foglalkozván, meghatározza azon következményeket, melyekkel a csődnyitás ténye jár; s e tekintetben az 1. §. mindenekelőtt azt állapítja meg, hogy /
