Képviselőházi irományok, 1878. X. kötet • 360-394. sz.

Irományszámok - 1878-385. A zárszámadási bizottság jelentése, a magyar korona országainak 1868-1877-ig terjedő 10 évi államháztartása eredményeiről

250 385. szám. n n n » n n » n j) 17 n n n n n n n Ezen, a bizottság által részben csak tudomásul vett, s részben a ministerium véleményéhez való csatlakozással megállapított áthelyezés, a következő — és C. I. táblát helyettesítő C. III. táblában keresztül vezetett összegváltozásokat eredményezte: a Cl. táblában kimutatott fölösleg apad 1868-ra ...... 8.787,182 írttal, 1870-re 620,743 „ hiány emelkedik 187 l-re .... 924,061 „ az összeg tehát ...... 10.331,986 frt, másrészt, ugyancsak a C. I. kimutatásban foglalt számadatokkal szemben : javul a mérleg 1869-re . . . . ., ... . 6.309,705 frttal, 1872-re ......... 687,996 „ 1873-ra . 3.334,285 „ Összesen .... 10.331,986 frttal; tehát látható, hogy a 10 évi nagy összeg keretén belől, akármelyik év eredményénél osztatik fel, az egészre változást nem idéz elő. « Azonban fontosabbak a b) alatt jelzett más változtatások, a melyek szerint több tétel azon szempontból biráltatott meg, hogy valóságos rendes kiadást, illetőleg bevételt, avagy csak vagyoncserét, — vagy legalább nem valódi kiadott, illetőleg bevett összeget képvisel-e? és ezen természetéhez képest, nemcsak az egész 10 évi kezelés eredményére, hanem még magának a vagyonálladék értékének megbirálása tekintetében is figyelmet érdemel. Hogy ez minő fontossággal bir, mutatja azon körülmény, hogy az egyes tételeknek, részint a ministerium és az állami számvevőszék által már előre közösen elfogadott, részint a tárgyalás alkalmával a bizottság által megállapított áthelyezése és másképen történt csoportosítása által 62.575,031 frt értékű államvagyon létezése lett az előbbi összeállítással szemben kitüntetve. Ugyanis: már a bizottság tárgyalásainak megkezdése előtt megegyezett a ministerium és az állami számvevőszék abban, hogy a C

I kimutatás kiadási rovatában, nem helyesen van, mint rendes (tehát viszonérték által nem pótolt) kiadás felvéve a) az „államjószágok" rovatánál 1.225,185 frt b) a „bányászat" rovatánál . . . • . • 258,884 „ c) az „ingó államvagyon" rovatánál • . . . 140,000 „ tehát összesen 1.624,069 frttal. A következő eseteknél pedig a bizottság intézkedett, az alábbiakban foglalt indokok alapján: 1. A közös rendkívüli kiadások rovata alatt, az állami számvevőszék, mint valódi kiadásokat vette fel a közös hadsereg elhelyezése és felszerelésére fordított összegeket is, azon indokot hozva fel, hogy: mivel a képviselőház saját háztartásunk bevétele és kiadásait kívánja előtüntetni, ez pedig olyan kiadás, mely Magyarországnak s épen ugy Ausztriának is, nem külön „saját" háztartásához tartozik, — s továbbá, mivel ennek miként való tényleges felhasználását az állami számvevőszék nem ellenőrzi: a mi háztartásunkra nézve — s igy vagyonunk álladékából is — eleső, valódi kiadásnak tekintette. A minister ellenben azon nézeten volt, hogy: az ezen közös vagyonnak a mi pénzünkből szerzett része, még is csak a mi tulajdonunkat képezi, tehát méltányos, hogy az azok beszerzésére fordított pénz ne elveszettnek, hanem csak vagyoncserét képezőnek tekintessék. A bizottság osztotta ez utóbbi nézetet, és megállapította, hogy a mennyiben a delegátiók elébe tartozó hivatalos adatokból kiszámítani lehet, azon ingó és ingatlan vagyonérték, mely a quota szerint Magyarországot illeti, a C I. tábla jelzett rovatában foglalt tételből szakittassék ki, és mint vagyoncserét képező kiadás, a beruházásra fordított tételek közé helyeztessék át.