Képviselőházi irományok, 1878. X. kötet • 360-394. sz.

Irományszámok - 1878-385. A zárszámadási bizottság jelentése, a magyar korona országainak 1868-1877-ig terjedő 10 évi államháztartása eredményeiről

248 385. szám jószágoknál és erdőknél volt kimutatva: a három első év eredményét kihasította a bányászattól s áthelyezte az állami jószágok, illetőleg erdők bevételei és kiadásai közé. 8. Kiválasztotta továbbá és mint keresztülvezetéseket yette föl, az állami jószágok és erdők 1868—1870. évi „nem készpénz" kezelését és ugyanezt foganatosította a bányászat és pénzverés 1868—1870-iki, továbbá 1873. és 1874-iki „nem készpénz' kezelésére nézve is. 9. A sótermelésre vonatkozó kezelést, mely 1872. óta a bányászatnál szerepel, elkülönítette a sójövedék (eladás) 1868—1871. évi bevételeiből s kiadásaiból és a bányászathoz helyezte át. 10. Az 1875—1877-ik évek értékpapír-kezelését az A. I. és B. I. alatti kimutatásokba azon okból nem vette fel, mert ez a kezelés 1875-től kezdve már többé nem a pénztári mérlegben, hanem egy külön számlán van kimutatva. 11. Az 1868. és 1869-iki zárszámadásokban a tárczakezelés közt foglalt „átfutó" bevételeket és kiadásokat a valódi kezelésből kihasította és az átfutókhoz helyezte át. 12. Az 1868—1875. évi költségvetésekben, s ennélfogva a zárszámadásokban is, az állami jószágokat, erdőket, a bányászatot és pénzverést, határvámot, a dohány-, lottó- és sójövedéket terhelő nyugdíjak, azon czímek kiadásai között foglaltak helyet; most ezek kiválasztattak s a nyugdíjak közös czíméhez áttétettek; csupán az egyetemi és zálogházi alapból fizetett nyugdíjak és a számvevőszék tárczáját terhelő nyugélvezmények hagyattak meg ezen számadási ágaknál. 13. A pénztári (tényleges) pótkezelési eredmények elhelyezésére vonatkozólag szintén megjegyzendő ezen kimutatások összeállítására nézve az: a) hogy az 1868. évben nem hasittattak ki az előző 1867. évet megillető pótkezelési eredmények, ellenben felvétettek azon összegek, melyek ezen év javára vagy terhére a következő 1869. évi január-ápril havában befolytak, vagy kifizettettek, — minélfogva az 1879. évi kezelésből hiányzik az, a mi az előző év javára vagy terhére a folyó év kezeléséből kihasittatott, másrészt pedig benn foglaltatik az 1869-iki kezelésben az, a mi ezen év javára vagy terhére, a reá következett 1870. év tlső harmadában az állami pénztáraknál befolyt, vagy azokból kifizettetett; b) az 1870—1871. és 1872. évre vonatkozólag is a pénztári pótkezelést illetőleg hasonló körülmények forognak fenn és csak annyiban történt változás, a mennyiben 1872-re pénztári pótkezelés czímén nem négy, hanem csak három havi összegek hozattak át az 1873. év kezeléséből; c) végre 1873-ban, miután ekkor a pénztári pótkezelés meg lett szüntetve, a tényleges bevételekből hiányzik azon összeg, a mely mint pénztári pótkezelés az előző 1872. év eredményeihez még hozzá számíttatott, és ugyanazon okot hozva fel a következő 1874. év kezeléséből, az 1873. év eredményeihez átvezetést többé nem eszközölt. A zárszámadási bizottság, tekintettel ezen kimutatások nagy fontosságára, czélszerűnek találta azokat a ministeriummal is közölni azon okból, hogy netalán lehető olyan észrevételeit, a melyek ezen kimutatások szerkezetének és adatai világosabbá tételének előnyére szolgálnak, a maga részéről is tegye meg. Átadta tehát a pénzügyministernek, a ki csakugyan tett is azokra vonatkozólag észrevételeket. Megjegyzendő azonban, hogy a számítási adatok — önállóan magukban —- mind a bizottság által hiteleseknek vétettek, mind pedig a pénzügyminister által azoknak ismertettek el, az észrevételek és később felsorolandó változtatások is csak az egyes tételeknek csoportosítására s a valóság szerint őket inkább megillető helyekre történt áthelyezésére vonatkoznak. A tett észrevételeknek egy része, az állami számvevőszék előtt is oly alaposnak tűnt fel, hogy az azoknak értelmében való áthelyezéshez még a bizottság érdemleges üléseinek meg-