Képviselőházi irományok, 1878. X. kötet • 360-394. sz.
Irományszámok - 1878-361. Törvényjavaslat a védelmi adóról
161. szám. 191 4. azok, kik a törvényszerű szolgálati idő eltelte előtt, az osztrák-magyar monarchiából kiköltöznek. Az adóköteles egyének megjelölésénél két irányban tér el javaslatom a védtörvény intézkedésétől, az egyik eltérés az, hogy javaslatom az adókötelesek sorába 3. pont alatt fölvesz oly egyéneket, kiket a védtörvény nem emlit, ellenben a póttartalékosokat az adókötelezettség alól fölmenti, holott azokat a védtörvény az adókötelesekhez számitja. Ezen eltéréseket igazolja, hogy a katonai szolgálatból elbocsátott, különben keresetképes egyén a törvényszerű szolgálati idő hátralevő éveiben ugyanazon könnyebbségben részesül, melyben részesülnek a hadképtelenség miatt, vagy családi tekintetekből felmentett védköteles egyének; s hogy továbbá a póttartalékosok az esetben, ha háború idején a sorhad vagy honvédség kiegészítésére hadi szolgálatra behivattatnának, vérrel és pénzzel adóznának az államnak, mi az osztó igazsággal nem volna összeegyeztethető. Megjegyzem itt, hogy ily adó Helvétia egyes kantonjaiban már évek óta van érvényben, és legújabban — 1878. évben kiterjesztetett a szövetség egész területére. A törvényjavaslat az adófizetési kötelezettség tartamát oly módon állapítja meg, hogy az adóköteles a tizenkét évi szolgálati idő mind azon éveire tartozzék adót fizetni, mely években a helyett, hogy a sorhadnál vagy honvédségnél szolgált volna, a tényleges szolgálat alól mentes volt. A védelmi adónak rendeltetését illetőleg, javaslatom oda terjed, hogy az ezen adó czímén befolyó jövedelem első sorban : 1. a rokkantak ellátásának javítására, és 2. a sorhad, haditengerészet és honvédség állományához tartozott — az ellenség előtt elesett, továbbá megsebesülés vagy hadi fáradalmak következtében elhalt havidíjasok és legénység gyámoltalan özvegyeinek és árváinak eltartására fordittassék. Másod sorban az említett jövedelemnek egy része a mozgósítás esetén behívott állandóan szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek gyámoltalan családjainak felségélésére fog fordíttatni. A jövedelem maradványa a magyar államkincstárt illeti. Az 1. és 2. pontok alatt emiitett czélokra szánt jövedelem külön álló alap gyanánt fog a pénzügyminister által kezeltetni, és az ezen alap feletti rendelkezés jogát a honvédelmi minister fogja gyakorolni, egyetértőleg a közös hadügyministerrel, azon elvek szem előtt tartása mellett, melyeket a javaslat 8. §-a felállít. A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával történt megállapodás szerint az emiitett alapba egyelőre évenkint két millió forint fog a monarchia mindkét államából beszolgáltatni, és pedig az 1873:, XXXVII. törvényczikkben megállapított ujonczjutalék arányában, mely számítás szerint a magyar korona országaira évenkint 857,470 frt fog esni. Azon intézkedések, melyek a rokkantak ellátásának mérvére nézve hozatnak javaslatba, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával egyetértőleg "állapíttattak meg, és azoknak czélja oda terjed, hogy a rokkantak sorsa feljavittassék; elvül mondatván ki, hogy azoknak, kik az 1875: LI. törvényczikk alapján részesittetnek katonai ellátásban, csak rendkívüli körülmények között, nyugdíjaikhoz személyi pótlék kegyelmi úton engedélyezhető. A mozgósítottak családjainak felsegélésénél követendő eljárás módozatait külön törvény fogja szabályozni, de az ez iránti törvényjavaslatot csak akkor leszek képes benyújtani, ha ismeretesek lesznek ezen most benyújtott törvényjavaslat pénzbeli eredményei, melyekre most teljesen megbízható adatok nem állnak rendelkezésemre.
