Képviselőházi irományok, 1878. X. kötet • 360-394. sz.

Irományszámok - 1878-361. Törvényjavaslat a védelmi adóról

192 361. szám. A törvényjavaslat Il-ik fejezete megállapítja a védelmi adó évi adótételeit, az adókivetés, nyilvántartás, beszedés és behajtás módját. —- Az adótételek mérve oly módon hozatik javaslatba, hogy az adókötelesek — vagyonosságukhoz és keresetképességükhöz képest — a reájuk vagy szülőikre kivetett egyenes adók alapján rovassanak meg védelmi adóval. Az adótételek minimuma három forintban, azok maximuma száz forintban állapíttatott meg. Áttérve már most a törvényjavaslat részleteire, megjegyzem, hogy az 1. §. azon egyéneket sorolja fel, kik a védelmi adó alá tartoznak, a 2. §. meghatározza az adófizetési kötelezettség tartamát, a 3. §. megállapítja azon eseteket, melyekben a védkötelesek ezen adó alól fel vannak mentve, és a 4. §. felsorolja az adófizetési kötelezettség megszűnésének eseteit. Az 5., 6. és 7. §§-ok körülírják a védelmi adó czímén befolyó jövedelmek rendeltetését és meghatározzák, hogy a rokkantak ellátására alakítandó külön alap feletti rendelkezés joga a honvédelmi ministert illeti, egyetértőleg a közös hadügyministerrel. A 6. §. megállapítja egyúttal azon összeg mennyiségét, melylyel a magyar korona országai a rokkantak alapjához hozzájárulni fognak. Ezen alapba ugyanis a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányáal történt megállapodás szerint, a monarchia mindkét államából egyeló're évenként 8.000,000 frt lesz befizetendő', és pedig az 1873: XXXVII. törvényczikkben meghatározott líjonczjutalék arányában. Ezen megállapodáshoz képest a magyar korona országai 857,470 frttal, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok pedig 1.142,530 frttal fognak az említett alaphoz évenkint járulni, — a hadseregbe besorozott katonák ellátásáról lévén szó, méltányosnak tartom, hogy azon arány vétessék alapul, mely szerint az újonczok besoroztatnak. A 8. §. meghatározza a rokkautak ellátása javításának módozatait. Ezen módozatok megfelelnek az igazság követelményeinek és azon czélnak, melyet a törvényhozás a katonasági díj behozatala által elérni kívánt. A 10. §. megállapítja az adókötelesek keresetképességéhez és vagyonosságához képest az adótételeket, és pedig oly módon, hogy azok, kik a kereseti adó I-ső osztálya alá tartoznak, állandó összegekkel, azok pedig, kik a többi egyenes adók alá tartoznak, a reájuk vagy azok szülőire kivetett egyenes adók alapján állandó tételíí ugyan, de bizonyos fokozatok szerint emelkedő összegekkel vétessenek adó alá. Az adóztatás ezen módozata lehetővé teszi, hogy az adó kivetése az egyenlő teherviselés elvének megfelelőleg eszközöltethessék. * A 11. §. meghatározza, hogy a védkötelesnek munkaadója, vagy a szülői hatalom alatt álló védkötelesek adóját a szülők, illetőleg a családfők tartozzanak az adót fizetni. Ezen intézkedés okvetlenül szükséges arra, hogy az adónak befolyása biztosittassék. Ugyanez czélja a 12. §-ban foglalt intézkedésnek is. A 13., 14. és 16. §§-ok megállapítják az adó kivetésének és az adókötelesek elhalálozása esetén követendő eljárásnak módozatait. A 15. §. azon kivételes intézkedéseket foglalja magában, melyek az 1879. évre járó védelmi adó kivetésére nézve szükségesek.