Képviselőházi irományok, 1878. X. kötet • 360-394. sz.

Irományszámok - 1878-360. Magyar csődtörvényjavaslat

360. szám. 169 abból indul ki, hogy a szóban lévő kérdést már azért is határozott formában kell megoldani, mert annak szükségét és czélszertiségét nemcsak a tudomány, hanem az élet elutasithatlan követelményei is minden kétségen kivül helyezik. A részvénytársaság feloszlásával, melyet a csődnyitás von maga után, a társaság csak productiv irányban szűnik meg; ellenben nem szűnik és nem szünhetik meg a társaság joga a követeli'si és tartozási viszonyok szabályozására; mert a vagyon önállósága, mely a részvénytársaságnak jogi létezést adott, a végleges felosztásig érintetlen marad. Hisz a törvény a részvénytársaság feloszlásának más módjait is ismeri a nélkül, hogy ezekkel a társaság rendelkezési jogát ipso iure megszűntnek tekintené. Ha állana az, miből a törvényhozások korábban kiindultak, hogy t. i. a csődnyitás tényével a társaság személyisége megszűnik, — akkor a jogilag megszűnt társaság ellen liquidationak sem lehetne helye ; akkor a jogilag megszűnt részvénytársaság mint ilyen ellen csődöt nyitni nem is lehetne. A kereskedelmi társaságok — s pedig kivétel nélkül — ép úgy mint a physicai személyek, ha csőd, alá kerülnek, elvesztik kezelési és rendelkezési jogukat actualis vagyonuk felett, mely a hitelezők Összességére megy át; valamint azonban az egyén a csődnyitás tényével személyiségét el nem veszti és hitelezőivel egyezkedhetjk, — úgy a részvénytársaságok sem szűnnek meg a csődnyitás folytán olyképen, hogy a physicai személyeket megillető jogokat ne gyakorolhatnák; magától értetvén, hogy azon jogokat, melyek a részvényeseket mint ilyeneket illetik, ezek csőd esetében is csak a közgyűlésen gyakorolhatják. Nincs tehát semmi ok arra, hogy a részvénytársaságok a csődnyitás daczára is érvényes közgyűlést tarthassanak, feltéve, hogy ez nem arrogál magának oly határozatot, melyiyel a hitelezők jogainak praejudicálna. Egyébiránt a javaslat szóban lévő intézkedése, mely egy nevezetes elvet foglal magában, még más esetben is, jelesen a csőd megszüntetése után is birhat jelentőséggel, ha a társaságnak a hitelezők kielégítése után vao-yona marad. E vagyonmaradék felett is intézkedni kell, s az e részbeni intézkedést helyesen csak a közgyűlésnek lehet megengedni. A társaság tehát a most érintett esetben is kénytelen közgyűlést tartani, illetőleg a törvény a közgyűlés megtartását a most érintett esetben is kényfelen megengedni, ha a vagyon feletti rendelkezéssel az igazgatóságot, illetőleg a felszámolókat felruházni nem akarja, mit azonban helyeselni nem lehetne. 222. és 223. §§. Azon biztosítékok közé, melyeket a javaslat nemcsak az egyezségi eljárás lehető sikere hanem a hitelezők érdeke szempontjából is szükségeseknek tart, sorolható kétségen kivül a 222. és 223. §§-ban foglalt azon intézkedés, mely szerint az egyezségi ajánlat előleges vizsgálat tárgyát képezi, csakis a csődválasztmány jóváhagyása mellett kerülhet a hitelezők elhatározása alá. Ez intézkedés, mig egyrészről az alaptalan huzavonásnak, a sikertelen egyezségi kísérleteknek elejét veendi • másrészről feleslegessé teszi a bíróság előleges beavatkozását, s ennek a határozatot az egyezséf felett minden esetre megkönnyíti. Hogy a javaslat az egyezségi ajánlat megvizsgálásánál a tömeggondnoknak is befolyást enged, abban találja indokolását, hogy a tömeg állását, tehát az egyezség elfogadása mellett vagy ellen szóló okokat és körülményeket a tömeggoudnok ismeri legjobban; a dolog természetes menetele tehát azt követeli, hogy az egyezségi ajánlat feletti előleges határozatra a tömeggondnoknak kellő befolyás engedtessék. A mellett azonban, hogy a javaslat az egyezségi ajánlat előleges megvizsgálásáról s annak el- vagy el nem fogadásáról intézkedik, egyúttal kijelöli azon eseteket is, melyekben a választmány a tömeggondnokkal egyetértőleg, az egyezségi ajánlatot visszautasíthatja, tehát meggátolhatja azt, hogy a közadós a csőd befejezését, illetőleg a tömeg értékesítését egyezségi kísérleteivel hátráltathassa. Ezen esetek közé Tartozik különösen az, ha az egyezségi ajánlat benyújtásakor a bejelentett követelések fele része még megállapítva nem lett. Igaz ugyan, hogy a javaslat — miként ez a 224. §. intézkedéséből kitűnik — gondoskodik arról, hogy a még nem liquidált követelések szavazati joga megállapít-' KÉPVH. IROMÁNY. 1878 —81. X. KÖTET. 22