Képviselőházi irományok, 1878. X. kötet • 360-394. sz.
Irományszámok - 1878-360. Magyar csődtörvényjavaslat
170 360. szám. tassék; de ez intézkedés nem terjed és nem terjedhet ki azon esetre, ha a követelések nagyobb része még megállapitva nem lett: mert ez esetben a 224. §. intézkedésének keresztülvitele aránytalanul sok nehézséget okozna. Szükséges volt tehát elvként kijelenteni, hogy a választmány oly esetben, midőn a bejelentett követelések fele része még megállapitva nem lett, az egyezségi ajánlatot visszautasíthatja. De ettől eltekintve, nem is lenne helyeselhető, hogy az egyezség elvagy el nem fogadása a hitelezők kisebbségének akaratától tétessék függővé; hogy a számszerinti többség az egyezségre jogos befolyásától elüttessék. A kényszer-egyezség legyen a valóságos többség akaratának kifolyása; erről azonban csak akkor lehet szó, ha a bejelentett követelések nagyobb része már liquidálva lett, tehát az egyezség feletti határozatban egész nyomatékkal részt vehet. A szóban lévő esetek közé tartozik továbbá a tervezet 223. §-a szerint az is, ha a közadósnak egy egyezségi ajánlata a hitelezők vagy a biróság által már visszautasittatott. A javaslat e kérdést már azért sem hagyhatta megoldatlanul, mert ez gyakorlatilag bonyodalmakra vagy legalább is controversiákra vezethet; mert továbbá az e részbeni intézkedés a javaslat rendszerével s az általa követett elvekkel szemben nehézséggel nem járhatott. Kétségtelen tény ugyanis, hogy az egyezségi kisérletek a csőd rendes befejezését, különösen pedig a tömeg értékesítését gátolják. Ezt ismételten megengedni annyit tenne, mint a közadósnak a esőd befejezésére döntő befolyást adni; auuyit tenne, mint a közadósnak módot nyújtani arra, hogy ismételt egyezségi ajánlataival a hitelezőket kifárassza, s utoljára is az egyezség elfogadására kényszerítse. Ez okból, s mert a javaslat mindenben és mindenekelőtt a csőd lehető gyors befejezését kívánja biztosítani, — szükségesnek látszott a csődválasztmányt arra feljogosítani, hogy ez az egyezségi ajánlatot a szóban lévő esetben a tömeggondnokkal egyetértőleg visszutasithassa. Ez azonban koránsem jelenti azt, mintha a választmány az ismételt egyezségi ajánlatot minden esetben visszautasítani tartoznék; mert a 223. §. szerint — ha ezt czélszerünek látja — kétségtelenül jogában áll az ismételt ajánlatot is a hitelezők elé terjeszteni. Ezenfölül,, ha az egyezségi ajánlat a csődbiztos hibája miatt utasíttatott vissza, — méltatlanság lenne a közadóst megfosztani azon jogtól, hogy ismételt ajánlattal felléphessen. Végre miután a csőd vagyon értékesítése egyezségi ajánlat esetében kivételesen felfüggesztendő, szükségesnek látszott kijelenteni, hogy a választmány által visszautasitott egyezségi ajánlat a tömeg értékesítését többé nem gátolhatja. 224. és 225. §§. Ha a csődválasztmány az egyezségi ajánlatot elfogadhatónak, tehát a hitelezők elé terjeszthetőnek találja, azon kérdés megoldása kerül szőnyegre, hogy a bejelentett követelések birtokosai közül, kiket illet szavazati jog az egyezség feletti tárgyalásnál. Ennek eldöntése természetesen csak akkor válik szükségessé, ha a bejelentett követelések a felszámolási tárgyalásnál mind megállapitva nem lettek; mert az ellenkező esetben nem lehet kétség az iránt, hogy a személyes igényeket érvényesítő, vagyis a csődhitelezők mind szavazati joggal bírnak. A szóban lévő kérdés megoldására nézve a positiv törvények különféle módokat jelölnek ki, melyek ugy a lényegre, mint a formára nézve egymástól eltérnek. A javaslat a szavazati jog megállapításánál határozottan a porosz csődtörvény intézkedéseit követi nemcsak azért, mert azok a dolog természetének teljesen megfelelnek, hanem azért is, mert a nélkülözhetlen eljárást a lehető egyszerűséggel állapítják meg. A mi magukat a kérdéses intézkedéseket illeti, azok igazolására a következő megjegyzések szolgálhatnak. A meg nem állapított követeléseket teljesen kizárni ép oly igazságtalan és veszélyes lenne, mint azoknak feltétlen szavazati jogot engedni; mert az első esetben mód nyújtatnék a közadósnak arra, hogy egyik vagy másik hitelezőjével szövetkezve, a legjelentékenyebb követeléseket a szavazati jogtól megfoszthassa; az utóbbi esetben pedig az egyezség elfogadását ép úgy, mint
