Képviselőházi irományok, 1878. X. kötet • 360-394. sz.

Irományszámok - 1878-360. Magyar csődtörvényjavaslat

134 360. szám. kedések alkalmazhatók oly esetben is, midőn az örökség csak a esddnyitás után nyiíik meg, midőn tehát a tömeg a javaslat szerint, a közadós helyett örökösül nyilatkozik. ÖTÖDIK FEJEZET. A cselekvő és szenvedő állapot előterjesztése s a közadós személyét tárgyazé intézkedések. 118. és 119. §§. A javaslat 118. §-a lényegileg új intézkedést nem tartalmaz; mert csődtörvényünk 11. §-a szerint a bukott cselekvő és szenvedő állapotát hasonlag hit alatt felfedezni tartozik. Az id. csö'drendtartás 34. §-a e tekintetben már határozottabb intézkedést tartalmaz a mennyiben nemcsak a hit alatti felfedezést, hanem egyúttal a leteendő eskü alakját is meghatározza. Az osztrák csődtörvény lényegileg az id. csődrendtartást követik, s ettől csak annyiban térnek el, a mennyiben a csődbiztosi intézményre való tekintettel szerkesztvék, s a felfedező eskü letételét a leltár elkészítése után követelik. A javaslát e tekintben határozottan az osztrák csődtörvényt követi nemcsak azért, mert annak intézkedései az id. csődrendtartásnak megfelelnek, tehát nálunk bizonyos tekintetben jelenleg is érvényben vannak; hanem azért is, mert minden más intézkedés a nélkül, hogy positiv előnynyel kínálkoznék, csak szükségtelen zaklatásokra adhatna alkalmat, s e mellett jogrendszerünknek sem felelne meg. Eltérőleg úgy saját csődtörvényünktől, mint az id. csödrendtartástól, a javaslat a felfedező eskü letételét nem feliétlenül követeli a közadóstól, hanem annak szorgalmazását a tömeggondnokra és a hitelezőkre bizza. A czél, mely a felfedező eskü által eléretni akar, már az által is biztosíttatik, ha a bukott a törvény értelmében készségét a felfedező eskü letételére bejelenteni tartozik, s ha lehetőség az eskü tényleges letételét követelhetni, úgy a tömeggondnoknak, mint a hitelezőknek megadatik; mert a bukottnak a letételre minden esetben készen kell lennie, ellenben a bíróság nincs kényszerítve arra, hogy a bukottat akkor is, ha ezt senki nem követeli, megeskesse. Miután a javaslat a csődbiztosi teendőkkel nem feltétlenül birói tagot, hanem közjegyzőt kivan felruházni, igen természetes, hogy az eskü kivételét, nem a csődbiztosra, hanem a bíróságra kellett bíznia; mert az eskü kivétele határozottan birói functio, a csődbiztos pedig a javaslat szerint bírói functiót nem végezhet. Tekintve az eskü szentségét s a hamis esküvés következményeit, módot kellett nyújtani a közadósnak arra, hogy ez az általa benyújtott kimutatást az eskü letétele előtt, a mennyiben ez szükséges, kijavíthassa. Ha valahol, úgy a számokon alapuló kimutatásoknál a tévedés vagy kihagyás könnyen előfordulhat, s a legnagyobb méltatlanság lenne az ily tévedés vagy kihagyás kiigazítását kizárni, vagy a bukottat arra kötelezni, hogy ez a kimutatást úgy, a mint az benyújtotta, erősítse meg; ez merőben ellenkeznék a felfedező eskü czéljávál, mély á Cselekvő é» szenvedő állapot valódi constatálására irányul. 120— m. §§. Miután a nevezetesebb csődtörvények a bukott letartóztatása iránt kivétel nélkül intézkednek, tehát a közadós letartóztatását á csődeljárás szempontjából szükségesnek tartják, igen természetes, hogy a javaslat sem maradhatott e tekintetben az eddigi rendszernél; annak is ínég kellett állapítani azon szabályokat, melyek mellett a közadós letartóztatása elrendelhető, magától értetvén, hogy a javaslatnak e kérdésnél úgy létező peres eljárásunkra, mint az ezzel összekötött viszonyokra