Képviselőházi irományok, 1878. X. kötet • 360-394. sz.

Irományszámok - 1878-360. Magyar csődtörvényjavaslat

8 360. szám. MÁSODIK FEJEZET. A közadós által kötött jogügyletek teljesítése. 18. §. Ha a kétoldalú szerződés a közadós részéről a csődnyitás előtt már teljesíttetett, a tömeg a másik féltől a szerződés teljesítését követelheti; ellenben, ha az ily szerződés a csődnyitás előtt nem a közadós, hanem a másik szerződő fél által teljesíttetett, ez utóbbi sem a szerződés teljesítését nem igényelheti, sem azt, mit teljesített, vissza nem követelheti. 19. §. Minden oly esetben, midőn valamely szerződés csődnyitás következtében, a közadós részéről nem teljesíttetik, vagy megszűnik, a másik fél a nem teljesítés vagy megszűnés miatt csak kártérítést követelhet, s ebbeli igényeit, ha őtet külön kielégítés vagy vísszakövetelési jog nem illeti, csak mint csődhitelező érvényesítheti. 20. §. A mennyiben a kétoldalú szerződés a csődnyitás előtt egyik fél által sem, vagy csak részben teljesíttetett, a tömeggondnok a szerződés teljesítését követelheti vagy attól elállhat. A tömeggondnok azonban köteles ebbeli jogát a másik fél kérelmére bíróilag megállapítandó határidő alatt gyakorolni, ellenkezőleg a teljesítést többé nem követalheti. 21. §. Ha a vételi vagy szállítási szerződés oly tárgyak iránt köttetett, melyek piaczi vagy tőzsdei árral bírnak, és a kikötött teljesítési idő a csődnyitás után jár le, — a felek nem követelhetik a szerződés teljesítését, hanem csak kártérítést. E kártérítési követelés a vételár és a piaczi vagy tőzsdei ár közti azon különbözet szerint állapítandó meg, mely a teljesítés helyén vagy az erre nézve irányadó kereskedelmi piaczon a csődnyitás napján, a kikötött teljesitési idő tekintetében mutatkozik. 22. §. Bérleti és haszonbérleti szerződéseknél, melyeket a közadós mint bérlő vagy haszonbérlő kötött, a csődnyitás napjától annak helyébe a csődtömeg lép. Jogában áll azonban úgy a tömegnek, mint a másik szerződő félnek a szerződést a törvényes, ilyennek hiányában pedig a szokásos határidő megtartása mellett és a netaláni kártérítési igények sérelme nélkül, bármikor felmondani. Ha ellenben a közadós a bérleti vagy haszonbérleti szerződést mint bérbeadó kötötte, a tömeg egyszerűen a közadós helyébe lép. Ily esetben a szerződésileg kikötött időtartamon változás nem történik ugyan, de az ingatlannak eladása a szerződést felbontja s a haszonbérlő a jószágot a gazdászati év leteltével elhagyni köteles. A fentebbi intézkedések által a felek azon jogán, melynél fogva a bérlemény rongálása, vagy annak nem használhatása miatt a szerződés felbontását követelhetik, változás nem történik. 23. §. Ha a közadósnak a bérlet, vagy haszonbérlet tárgya a csődnyitás előtt még át nem adatott, a másik fél a szerződéstől elállhat, mintha az meg nem köttetett volna.