Képviselőházi irományok, 1878. IX. kötet • 302-359. sz.

Irományszámok - 1878-324. Törvényjavaslat az osztrák-magyar bank jelzálog-hitelosztálya alapszabályaiban (1878:XXV. t. cz.) foglalt külön jogoknak, a magyar földhitelintézetre kiterjesztéséről

324. szám. 227 2. §. A magyar földhitelintézet záloglevelei a községek, testületek, alapítványok, nyilvános felügyelet alatt álló intézetek pénzei, úgyszintén gyám- és árvahatósági, hitbizományi és letéti pénzek gyümölcsöző elhelyezésére használhatók, végre tőzsdei árfolyam szerint szolgálati és üzlet-biztositékokra fordithatók, a mennyiben a biztositékok külön szabályok értelmében nem készpénzben teendők le. 3. §. Az 1871: XXXIV. t. ez. 11 — 15., 17., 18. és 20—23. §§. a magyar földhitelintézetre nézve hatályon kivül helyeztetnek. 4. §. A jelen törvény végrehajtásával az igazságügyi minister bizatik meg. Budapest, 1879. évi október 8-án. Ih>. JPcmler Tivadar s. k. Melleidet a 324. számú irományhoz. Indokolás. Az osztrák-magyar bank jelzáloghitel-osztálya alapszabályainak 11., továbbá 37—55. §-aiban oly kiváltságok foglaltatnak, melyek a banknak jelzálogos adósaival szemben, jogai érvényesítését a köztörvényektől eltérő gyors eljárás által biztosítják. Hasonló természetű kiváltságokat élvezett a magyar földhitelintézet, már alapítása ideje (1862) óta; kezdetben az akkori udvari kanczellária rendeletei, később az 1871: XXXIV. t, ez. 11—15., 17., 18., 20—22. §§. alapján. A törvényhozás ezen intézkedései által határozottan elismertetett annak szüksége, hogy a magyar földhitelintézet, mint nem részvényesek által és nem nyeremények czéljából létesült társulat, hanem földbirtokosok által, a földbirtoki hitel ügyének előmozdítása végett alapított és a kölcsönös egyetemleges jótállás alapján álló szövetkezet: a saját tagjaival szemben szigorú törvénykezési kiváltságokkal ruháztassák fel. Jelenleg már az intézet kölcsöneinek száma meghaladja a hat ezret, jelzálogai kiterjednek az ország valamennyi törvényhatóságának területére. Ily széles kiterjedésű ügykör mellett csak kiváltságos törvénykezési eljárás által tartható fenn azon pontosság, a mely az adósok kölcsönös egyetemleges jótállásánál fogva múlhatlanul szükséges, nehogy egyes tagok hanyagsága vagy visszaélése miatt a többi társak szenvedjenek károsodást. Másrészről azon körülmény, hogy az intézet adósai egyszersmind tényező tagjai az intézetnek, kellő megnyugtatást nyújt az iránt, hogy a kiváltságos eljárás szigora, a gyakorlati alkalmazásban nem fogja túlhaladni a szükség által megszabott korlátokat. 29*