Képviselőházi irományok, 1878. IX. kötet • 302-359. sz.

Irományszámok - 1878-324. Törvényjavaslat az osztrák-magyar bank jelzálog-hitelosztálya alapszabályaiban (1878:XXV. t. cz.) foglalt külön jogoknak, a magyar földhitelintézetre kiterjesztéséről

$28 324. szám. Azonban az 1871: XXXIV. törvényczikknek fentebb elsorolt szakaszai, életbeléptetésük óta azon tapasztalatra vezettek, hogy nem minden irányban felelnek meg a gyakorlati élet kívánalmainak és az intézet és ennek tagjai érdekeinek. Az osztrák-magyar bank jelzálog-osztályának alapszabályaiban foglalt kiváltságok nemcsak teljesebbek és szabatosabbak, és nemcsak a kölcsönadó bank érdekeinek megóvására nyújtanak teljesebb biztositékokat, hanem a kölcsönvevő földbirtokosok érdekeinek is inkább megfelelnek, mert képessé teszik a bankot a végső eszköz, az árvereztetés alkalmazását elkerülni, vagy elhalasztani oly körülmények között is, midőn ily kiváltságok nélkül, ha érdekei megvédésére csupán a köztörvény segélyét vehetné igénybe, kénytelen volna magát a földbirtok eladatása által mielőbb kielégíttetni. Ily természetű ugyanis a legnevezetesebb eltérés, a mely az említett két kiváltságos törvény között mutatkozik. Azon részletesen szabályozott intézkedés, mely által az osztrák-magyar bank feljogonittatik (40—49. §§.), hogy követelései kielégítését, ha a körülmények úgy kívánják, nem a lekötött birtok eladásából, hanem a zárgondnoki kezeltetés útján annak jövedelmeiből érvényesíthesse, a magyar földhitelintézet kiváltságai között eddigelé egészen hiányzott. Oly földbirtokossal szemben, a kit mostoha évek vagy egyéb súlyos viszonyok a felvett kölcsön törlesztési részleteinek pontos fizetésére annyira képtelenné tették, hogy az intézet által méltányosságból engedélyezhető néhány havi halasztás után sem bir kötelezettségeinek megfelelni, de a ki még nincs annyira a terhek alatt elmerülve, hogy egy pár évi időnyerés által viszonyai ismét jobbra ne fordulhatnának, a magyar földhitelintézetnek jelenleg nincs meg azon választása, hogy saját érdekeit zárgondnoki kezelés által biztosítva, a földbirtokos depossedálását legalább egy ideig elhalaszthassa. Fölösleges volna részletesen fejtegetni, mennyire indokolva van e hiányzó kiváltságnak kiterjesztése a magyar földhitelintézetre, a mely épen a földbirtokos osztály érdekeinek védelme és a földbirtok hitelképességének ideiglenes zavarok esetében is lehető fentartása czéljából alapíttatott. Az idézett két kiváltságos törvény közötti eltérések többi pontjai részben a két intézet hatáskörének különbségéből önkényt folynak, részben csak szerkezeti és styláris természetűek lévén: a fentebbi elvi indokolás után azok átvételének, valamint a jelen törvényjavaslatnak részletesebb indokolása teljesen mellőzhető. Budapest, 1879. október 8-án. Ih\ Pauler Tivadar s. k.