Képviselőházi irományok, 1878. IX. kötet • 302-359. sz.

Irományszámok - 1878-323. Törvényjavaslat a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről

323. szám. 223 Megjegyzendő azonban itt is, hogy az országos legfőbb közigazgatási hatóságok a kizárásra csak feljogositvák, s ezt csak akkor teendik, ha az állam érdekében állónak tartják. A magyar állampolgárság elvesztésének harmadik módja a távollétei, mely a 32. és 33. §§-ban szabályoztatik. Az indokok általános részében felemlittetett, hogy a kivándorlás megakadályozása oly érdek, a mely az állampolgárságról szóló törvény által meg nem óvható. Ennélfogva az engedély nélküli kivándorláshoz a magyar állampolgárság elvesztését jogkövetkezmény képen kapcsolni nem lenne czélszerü. De azt, a ki engedély nélkül távol marad hazánktól, nem tekinthetjük végnélküli ideig polgártársunknak, s meg kell a törvényben határozni azon időt, a melynek lejártával az, a ki hazájáról teljesen megfeledkezett, megszűnjék ezen haza polgára lenni. A távollétei alatt a monarchia határain kivüli tartózkodás értetik. Nincs a monarchia határain belül sem vámvonal, sem útlevél-kényszer, s érdekünkben sem áll, hogy Ausztriával szemben a forgalom és a tartózkodás szabadságát megszoritsuk. Ezen tekintetek indokolják az emiitett intézkedést. A 33. §. rendelkezésének a 7. és 26. §§. indoka szolgált alapul. A 34. §-ban emiitett negyedik módja a magyar állampolgárság elvesztésének: a törvényesités azon elvnek természetes folyománya, mely a 4. §-ban érvényre emeltetett; valamint a 35. §-ban emiitett ötödik elvesztési mód: a házasság az 5. §-ban érvényre emelt elv folyománya. A 36. §-ban azon szabály van kimondva, hogy magyar állampolgárságát azon nő, a ki házasság által szerezte meg ezt, nem veszti el akkor sem, ha özvegységre jutott, vagy férjétől biróilag elválasztatott, vagy a kinek házassága feloldatott. Miután az állampolgárság nem bizonyos időre szereztetik, az nem is veszhet el az által, ha valamely önjogú személynek más személyhez viszonya megszűnik, s miután az özvegységre jutás, továbbá a házasíelek elválasztása és a házasság felbontása, az állampolgárság elvesztési módjai között felemlítve nincs: a fölebbi jogszabály kimondása csupán csak azért tartatott szükségesnek, hogy az 1876: V. t. ez. 3. §-ának 2-ik bekezdésében foglalt rendelkezés, mely csupáu a községi illetőséget szabályozza, az állampolgárságra vonatkozólag téves magyarázatra ne adjon alkalmat. A 37. §. szerint azon magyar állampolgár, a ki egyszersmind más állam polgára, mindaddig magyar állampolgárnak tekintendő, mig magyar állampolgárságát a jelen törvény értelmében el nem veszítette. A kettős állampolgárság elavult fogalom, s ha érvényben volna is, oly visszásságokra és bonyodalmakra vezetne, hogy azt meg kellene szüntetni. De nem hagyhatjuk figyelmen kivül a tényeket, melyek szerint a felséges uralkodó ház tagjai osztrák állampolgárok is.