Képviselőházi irományok, 1878. IX. kötet • 302-359. sz.

Irományszámok - 1878-323. Törvényjavaslat a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről

224 323. szám. Nem áll érdekünkben továbbá — tekintettel főleg a törvény által honfiúsitottakra — idegeneknek tekinteni azon polgártársainkat, a kiket más állam is — különösen Ausztria — saját polgárainak tart, mindaddig, mig magyar állampolgárságukat a jelen törvény értelmében el nem vesztették. Fó'leg azért nem vétetett fel a magyar állampolgárság elvesztési módjai közé az idegen állampolgárság megszerzése és ezért kellett a fölebbi szabályt nyíltan kimondani, különben ezen szabály megfelel az eddigi magyar jogfelfogásnak, illetőleg törvényes gyakorlatnak, mely szerint a magyar honosság nem veszett el idegen állam kötelékébe való felvétel által. Megfelel ez az újabb külföldi törvényeknek, nevezetesen a szövetségi és állampolgárságról szóló 1870. évi német törvénynek is. A 38-43. §§. szerint az elvesztett magyar állampolgárság két módon nyerhető vissza: 1. a házasság által elvesztett magyar állampolgárság az által, ha a házasság az illetékes biró által érvénytelennek nyilvánittatik. Mivel az állampolgárság elvesztése ezen esetben pusztán a házasság kötésének jogkövetkezménye, kell, hogy a házasság érvénytelenítése folytán, az érvénytelen tény jogi következménye is megszűnjék; 2. visszhonositás által. A 39. §-ban kimondatik, hogy a visszhonositásnál a honosítás szabályai alkalmazandók. Kivételnek van helye ezen szabály alól: 1. azokra nézve, a kik elbocsátás vagy távollétei által vesztették el magyar állampolgárságukat ; a) s más állampolgárságot nem szereztek akkor is, ha a magyar korona országai területére lakni vissza nem tértek; b) s a magyar korona országai területére visszatérvén, valamely belföldi község kötelékébe felvétettek, vagy ez nekik kilátásba helyeztetett. Az a) alatti esetben kivételnek van helye, a 8. §. 2., 3. és 6. pontjai alól annyiban, a mennyiben nem kívántatik tőlük annak igazolása, hogy valamely belföldi község kötelékébe felvétettek, hogy a belföldön öt év óta megszakítás nélkül laknak, és hogy az adózók lajstromába 5 év óta be vannak vezetve. A b) alatti esetben pedig a 8. §-nak 3. és 6. pontjai alól van kivételnek helye. Mindkét esetben a visszhonositás nincs imperative kimondva s az illetékes hatóság eldöntésére bizatik. 2. Ettől eltérőleg, mindazon nő, a ki külföldivel kötött házassága vagy férjének elbocsátása vagy távolléte folytán vesztette el magyar állampolgárságát, ha férjétől bíróilag elválasztatik, házassága feloldatik, vagy özvegységre jut, — mindaz, a ki törvényes atyja elbocsátása vagy távolléte által mint kiskorú vesztette el magyar állampolgárságát, ha atyja meghalt, vagy ha új hazája törvényei szerint elérte nagykorúságát: visszhonositásukat követelhetik, ha kimutat-