Képviselőházi irományok, 1878. VIII. kötet • 240-301. sz.
Irományszámok - 1878-247. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „a kassa-oderbergi vasut függő ügyeinek rendezéséről és az eperjes-tarnowi vasut magyarországi részével való egyesitéséről” szóló törvényjavaslatról
247. szám. 51 rövidebb a kassa-oderbergi magyar vonal; teljesen lehetetlen tehát, hogy az Vé-el hosszabb galicziai vonal terelje el a forgalmat a sokkal rövidebb magyar vonalról. De pénzügyi szempontból sem találjuk a füsiót indokoltnak, mert tagadhatatlan, hogy a kassa-oderbergi vasút bevételei folyíon emelkednek, ugy, hogy e pálya a garantirozott összegből már behozott: 1875-ben 275 7o-ot: 1876-ban 35-%-ot; 1877-ben 432 °/o-ot; az eperjes - tarnowi vonal pedig üzleti költségeit sem birja behozni. A fusió esetén tehát megrontatik egy jó pálya egy rósz pályával, ezenfelül az eperjestarnowi vasút részvénytőkéje beolvasztatván a tagadhatlanul jobb oderbergi vasút részvényeibe, a fusionált vasútnak egykori beváltása mindenesetre nehezebben fog menni, mint az most történhetnék, mig e két vasút külön-külön rendezésére most önkényt kínálkozik az alkalom. Ezeknél fogva tehát nem nyilatkozhatunk a tervezett fusiónak czélszerűsége mellett sem. A mi végül a kassa-oderbergi vasútra vonatkozó biztosítási teher megosztását illeti,csak sajnálnunk kell, hogy e kérdésben a magyar kormány eltért korábbi álláspontjától, és ezt a számadások mikénti vezetése nem teszi Magyarországra nézve kedvezőbbé. Mert a kérdés az: a kassa-oderbergi vasútnak fizetendő garantia ugy osztassék-e meg, hogy kiszámíttatván az év végén az egész vasútnak kijáró kamatgarantia, ezt fizesse mindegyik állam a mértföldhosszúság aránya szerint? Vagy pedig: megosztatván előre fix összegben a garantirozott kamat a két államfél között és külön könyvelietvén a mindegyik állam területén létesített forgalom, mindegyik annyit pótoljon, a mennyi teher saját területére esik. Ha az első alternatíva, a mely csakugyan igazságos, fogadtatik el, t. i. az, hogy közös levén a vasút, a garantirozott összeg hiányát, az egész pályavonalra nézve fizesse az osztrák-magyar monarchia közösen, ez esetben a vasút jövedelmének pótlása mindegyik államfél által a saját terüleíén levő mértföldhosszúság arányában történnék. Ha a másik, a törvényjavaslatban foglalt alternatíva fogadtatik el, ez esetben tekintet nélkül arra, hogy a másik területen levő vasúti rész mit jövedelmez, mindegyik fél csak a saját részéről a megosztáskor elvállalt fix összeget egészíti ki. De minthogy a teschen-oderbergi osztrák rész tetemesebben jövedelmezőbb, sőt annak jövedelme valószínűleg már ez évben az egész kamatgarantiát eléri, Ausztria oly előnyben részesül, mely a magyar államháztartást ismét évenkint néhány százezer frt garantia-többlettel terheli, holott épen a kassa-oderbergi vasútnak magyarországi része teszi, mint táp pályája az osztrák teschen oderbergi vonalnak, lehetővé, hogy ezen utóbbi vonal lokális forgalmán felül magyar transito szállítmányokat is nyerjen tetemes mértékben, és igy, ha ez által az osztrák vonalrész mindinkább jövedelmezőbbé válik, nem jogosult, hogy ott a garantia hasonlithatlanul nagyobb mértékben leszálljon, mint a magyarországi vonalon. Bővebben fogja ezt illustrálni a következő összehasonlítás : A kassa-oderbergi vasútnak 1876-ra garantiroztatott kamatbiztosításra 2.948,390 frt a tiszta bevétel volt osztrák területen ........ 365,355 frt 63 kr. a tiszta bevétel volt magyar területen 665,713 » 42 > összesen . . 1.031,069 frt 05 kr. E szerint maradt fedezendő hiány • • • 1-917,320 . > 95 > 7*
