Képviselőházi irományok, 1878. VIII. kötet • 240-301. sz.

Irományszámok - 1878-247. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „a kassa-oderbergi vasut függő ügyeinek rendezéséről és az eperjes-tarnowi vasut magyarországi részével való egyesitéséről” szóló törvényjavaslatról

247. szám. 29 » Melléklet a 247. számú irományhoz. A közlekedési bizottság jelentése, „a kassa-oderbergi vasút függő ügyeinek rendezéséről és az eperjes­tarnowi vasút magyarországi részével való egyesitéséről" szóló törvény­javaslat tárgyában. >A kassa-oderbergi vasút függő ügyeinek rendezéséről és az eperjes-tarnowi vasút magyarországi részével való egyesitéséről« szóló törvényjavaslatban három egybefüggő kérdés talál megoldást, nevezetesen: 1. a biztosítási összegnek a monarchia két állama közt leendő megosztása; 2. a kassa-oderbergi vasúttársaságnak az építési és engedélyezési ügyletből folyó ügyeinek végleges rendezése; 3. végül az eperjes-tarnowi vasút magyarországi részével való egyesülés. A bizottság a vele közölt összes hivatalos adatok s a közlekedési minister úrnak élőszóval adott felvilágosításai alapján, igyekezett a kérdések mindegyikét lehetőleg teljes világításba helyezni, s miután ez csak azok történeti fejlődésének feltüntetése mellett lehet­séges: kötelességének tartja az egész ügy fejlődését röviden a következőkben hozni a t. kép­viselőház tudomására. Riche testvérek és társai brüsseli építési vállalkozók, az 1866. évi június hó 26-án, tehát még a felelős magyar kormány helyreállítását megelőzött időben, nyerték meg az enge­délyt a kassa-oderbergi vasút kiépítésére, biztosíttatván részökre az engedélyokmány 19. §-a értelmében az egész vonalon történt üzletmegnyitás napjától, az építési tőkének 80% kibo­csátási árfolyam feltételezése mellett számított 2.683,200 frtnyi tiszta jövedelem, két évre jövedelemadó-mentesség, előjog a zsolna-komáromi és az eperjes-przemysli vasútra. Ezen engedély azonban a közbejött porosz háború folytán megdrágult pénzviszonyok miatt nem lévén alkalmas a pénzbeszerzésre, az 1866. évi június 30-án és 1867. évi június 22-én kelt pótegyezményben e feltételek oda módosíttattak, hogy az államkormány öt millió forintig névleges értékben veszi át a társulat részvényeit, felemeli a garantiát, miután az építési tőkének 80% árfolyam mellett való elárusitására nem volt többé kilátás: 70%-kal számítván a cursust, az 5 millión túl a fentmaradó névleges tőkére nézve 2.948,390 frtra,

Next

/
Oldalképek
Tartalom