Képviselőházi irományok, 1878. IV. kötet • 84-99. sz.
Irományszámok - 1878-84. Törvényjavaslat az Olaszországgal 1878. deczember 27-én kötött vám- és kereskedelmi szerződésről
84. szám. 77 Ő Felsége Olaszország királya meghatalmazottjainak kérdéseire ő császári és királyi Felsége alulirott meghatalmazottjainak van szerencséjük kinyilatkoztatni a következőket: 1. Miután a jelenlegi törvények Ausztriában és Magyarországban a házalást kizárólag a nemzétbelieknek tartják fen, a császári és királyi kormány nem adhatott helyet az olasz kormány abbeli kívánságának, hogy az olaszországi alattvalóknak a házalás megengedtessék. Megállapodás történt azonban már jelenleg az iránt, hogy, ha Ausztriában és Magyarországban a törvényhozás e részben a szerződés tartama alatt megváltoznék, minden oly kedvezmény, mely külföldieknek a házalás engedélyezésére nézve megadatnék és bármely más állam alattvalóira alkalmaztatnék, hasonlókép az olasz alattvalókra is ki fog terjedni. 2. A császári és királyi kormány részéről támasztott azon kívánság, miszerint az 1867. évi április 23-áról kelt kereskedelmi és hajózási szerződés 7. czikkéhez tartozó zárjegyzőkönyvi határozatnak 1. §-a kihagyassék, nem abban lelte indokolását, mintha a két kormány közt a „határforgalom" kifejezésének hordereje iránt nézeteltérés merült volna fel, hanem csupán annak tekintetbe vételéből, hogy a nevezett határozatnak nem volt gyakorlati jelentősége, mivel azon körülmények, melyek valamely külön határforgalmi könnyítést létesitnek, más helyen és szemben valamely harmadik hatalommal soha sem ismétlődhetnek ugyanazon módon, ily körülmények épen helyi kereskedelmi viszonyokon alapulván. 3. A zárjegyzőkönyvnek a B) tarifára vonatkozólag 5. száma alatt Olaszországnak engedett külön kedvezmények a szardíniái borokra is kiterjednek. Kelt Bécsben, 1878. évi deczember hó 27-én. Andrássy 8 k. Schwegel s. k< A la demande de MM. les Plénipotentiaires de Sa Majesté le Roi d'Italie les soussignés Plénipotentiaires de Sa Majesté l'Empereur et Roi ont l'honneur de fairé les déclarations suivantes: 1° Le colportage étant réservé exclusivement aux nationaux par la législation actuelle de l'Autriche et de la Hongrie, le Gouvernement Impérial et Royal n'a pas du donner suite a la demande du Gouvernement italien d'admettre les sujets italiens au colportage. II est cependant dés a présent entendu que, sí la législation de l'Autriche et de la Hongrie changeait sous ce rapport pendant la durée du Traité, toute faveur concédée a l'égard de l'admission des étrangers au colportage et applicable aux sujets de tout autre Etát, sera acquise également aux sujets italiens. 2° La demande faite par le Gouvernement Impérial et Royal de supprimer le § l er du protocole final ad article 7 du Traité de commerce et de navigation du 23 avril 1867, n'a pas été motivée par un changement des vues des deux Gouvernements sur la portée du terme „commerce de frontiére", mais seulement par la considération que la dite disposition n'avait pas de valeur pratique, puisque les circonstances qui pourraient provoquer une faveur spéciale pour le commerce de frontiére ne peuvent jamais se répéter avec une parfaite analogie dans un autre endroit et vis-a-vis d'une tierce Puisance, ces circonstances étant fondées sur les relations locales du commerce. 3° Les faveurs spéciales accordées a l'Italie par le protocole final ad Tarif B No. 5 comprennent aussi les vins sardes. Vienne, le 27 décembre 1878. Andrássy m. p. Schwegel m. p.
