Képviselőházi irományok, 1878. IV. kötet • 84-99. sz.
Irományszámok - 1878-89. Törvényjavaslat a kassa-oderbergi vasut függő ügyeinek rendezéséről és az eperjes-tarnowi vasut magyarországi részével való egyesitéséről
224 89. szám. biztosítási teher, mely az 1867. évi június hó 22-dikén kelt pótegyezmény VI. czikkelye szerint két millió kilenczszáz negyvennyolczezer háromszáz kilenczven (2.948,390) o. é. ezüstforintnyi évi tiszta jövedelemben lett megállapítva, az osztrák-magyar monarchia két államterülete között oly módon osztatik meg, miszerint az engedélyokmányszerű állami biztositásnak ötszáz negyvenezer (540,000) o. é. ezüstforintot tevő részlete, a nevezett vasút osztrák vonalrésze után a birodalmi tanácsban képviselt tartományok által, a fenmaradó két millió négyszáz nyolczezer háromszáz kilenczven (2.408,390) o. é. ezüstforint összeg pedig a magyar vonalrész után a magyar korona országai által vállaltatik el. — Miután a fentebbi határozmány értelmében, a birodalmi tanácsban képviselt tartományokra eső 540,000 frtnyi biztosítási hányad, az osztrák vonalrészen s különösen a Mosty alagutnál beállott építési károkra való tekintetből, magasabb összegben állapíttatott meg a pályahossz arányában, az osztrák vonalrészre eső 511,598 írtnál, — kötelezi magát a magy. kir. kormány a kassa-oderbergi vasuttársulat, illetőleg építési fővállalatának építési károk czímén támasztott kártérítési igényeit, és pedig a felmerült időközi kamatok beszámításával magyar részről kilátásba helyezett 2.521,000 o. é. frt átalány-összeggel, kizárólag a magyar vonalrész terhére kielégíteni, úgy, hogy ezen indokból az osztrák államkincstárt további teher semmi esetben sem érheti. A jármü-telep költségei a fentebbi számtételekben benfoglalvák, és pedig: az osztrák vonalrészre nézve ;..•„, 40,800 írttal a magyar részre nézve 195,200 írttal összesen . . 236,000 frttal. II. Czikk. Az állam biztosítási előlegek megállapítása czéljából az egyik és másik államterületen fekvő vonalrészre nézve elkülönített üzleti számadások lesznek vezetendök. Ezen számadások vezetésénél a következő alapelvek lesznek alkalmazandók: 1. A bevételek azon vonalrész üzleti számadásának javára Írandók, mely részen azok elérettek; épen ugy a kizárólag egyik vagy másik vonalra tett kiadások azon vonalrész üzleti számadásának terhére esnek, a melynek érdekében történtek. 2. A mennyiben bizonyos szállítási bruttó bevételek mindkét vonalrészt illetik, és egyöntetű elszámolási okmányok, mint különösen ilyféle fuvarlevelek alapján jutnak elszámolásra, ezen bevételek a megfutott szállítási távolság szerint osztandók el a két vonalrész közt. 3. A közös igazgatási kiadások, úgymint az általános igazgatás költségei, továbbá a pályafelvigyázat és pályafentartás forgalmi- és kereskedelmi szolgálat, vonatmozgósitás és műhelyszolgálat központi vezetésének költségei, az illető vonalrész pályahosszának százalék tétele és az azon megfutott vonat-kilométerek százalék tétele között mutatkozó számtani középszeres arányában osztandók meg. 4. A menet és vonat mozgósítási szolgálat, valamint a forgalmi eszközök javítási és fentartási költségei, a mindkét vonalrészen megfutott vonat-kilométerek százalék tétele, és a mindkét vonalrészen elért bruttó-bevételek százalék tétele közt mutatkozó számtani középszeres arányában osztandók meg. 5. Ugyanezen kulcs szerint osztandó meg a jármű-telep kamat és törlesztés költségei is. E végből az I. czikk függelékéül következő eljárás állapittatik meg: Ha például az átlagos százaléktétel a sziléziai vonalrészen 30, a magyar vonalrészen pedig 70 százalékot tenne, akkor az osztrák vonalrész terhére 236,000 frt X 0-30 = 70,800 frt esnék, holott e vonalrész az I. czikkben megállapított garantia-megosztás szerint csak 40,800 frttal
