Képviselőházi irományok, 1878. IV. kötet • 84-99. sz.
Irományszámok - 1878-89. Törvényjavaslat a kassa-oderbergi vasut függő ügyeinek rendezéséről és az eperjes-tarnowi vasut magyarországi részével való egyesitéséről
89. szám. 225 van terhelve. Hogy tehát ezen felhozott esetben a 30,000 frtra rugó különbözet kiegyenlittessék f ezen összeg „közbenső kocsibér" czíme alatt az osztrák üzleti számla terhére és a magyar üzleti számla javára lesz irandó. Következetesen ezen eljárással jövőben a járműtelep szaporítása, — a mennyiben mindkét üzleti számla terheltetése czéloztatnék, — csak a két kormány előleges egyetértésével leend eszközölhető. 6. A külső kocsibér, — ugy a cselekvő, mint -a szenvedő, hasonlókép a 4. alatti kulcs szerint lesz megosztandó. - - - 7. Az árúk elveszése és megrongálása folytán nyújtandó kártérítések, a mennyiben a vonal, melyen az árú elveszése vagy megrongálása történt, ki nem puhatolható, mi különösen a biztosítási illetékekre nézve föltételezendő, a közös igazgatási kiadásokra nézve 3. alatt felállított kulcs szerint osztandók meg. 8. A kisikamlások, összeütközések, tengelytörések stb. folytán előállott rendkívüli megrongálások helyreállításának költségei a megosztásból kizáratnak, és mindig azonj vonalrész terhére esnek, melyen a szerencsétlenség előfordult. 9. Az alkalmazottak részére alakított nyugdíj- és ellátási alaphoz való netáni hozzájárulás i összegek, a mennyiben azok mindkét kormány által egyetértőleg üzleti kiadásokul elismertetnek, — a közös igazgatási kiadásokra nézve 3. alatt felállított kulcs szerint osztandók meg. 10. Az üzleti pénzekkel való hitelmüveletek folytán felmerülő cselekvő vagy szenvedő kamatok, valamint a szelvény beváltásánál felmerülő jutalékok és árkelet- különbözetek az üzleti számadásokba fel nem vehetők. 11. Ugyanez áll az anyagszer-készlet kamataira nézve is. 12. A társulat budapesti igazgatósági épületében levő helyiségek használatáért, az osztrák vonalrész üzleti számlájába megfelelő bérösszeg veendő fel, mely összeg a társulat meghallgatása mellett egyetértőleg lesz megállapítandó. 13. Az egyik államterület pályavonalán elért üzleti fölösleg első sorban az ugyanazon államtól kapott állambiztositási előlegek és 4% kamataiknak megtérítésére, másod sorban, de csak azon határozott kikötés mellett, hogy a kiszolgáltatott előlegek ezen államnak már teljesen vissza lettek térítve, a másik állam pályavonalán fönnálló hiány pótlására, és harmadsorban végül a másik állam által nyújtott állambiztositási előlegek megtérítésére lesz fordítandó. 14. A két vonalrész pályahosszának a fentebbi határozmányok értelmében tekintetbe veendő százalék-tétele következőkép állapittatik meg: az osztrák vonalrészre nézve . , 63,752 kilométer 17-3% a magyar vonalrészre nézve . . 303,718 „ 82*7% Összesen: 367^470 ~„ ÍÖÖT III. Czikk. Ezen jegyzőkönyv I. és II. czikkeiben foglalt határozmányok alapján, az 1872—1874. üzleti évekről szóló üzleti számadások újból átvizsgálandók és a kassa-oderbergi vasuttársulatnak a két kormány részéről már kiszolgáltatott kamatbiztositási előlegek mielőbb helyesbítendők, illetőleg kiegészitendők lesznek. Tekintettel mégis arra, hogy a kassa-oderbergi vasút egész hálózata csak az igló-abost utolsó vonalrésznek 1872. évi márczius hó 18-án történt megnyitásával lett a közforgalomnak átadva, a kassa-oderbergi vasút irányában fennálló 1872. évi biztosítási teher, az osztrák-magyar birodalom két állama között következőleg osztatik meg: ugyanis a birodalmi tanácsban képviselt KÉPVH. IROMÁNY. 1878 — 81. IV. KÖTET. 99
