Képviselőházi irományok, 1878. IV. kötet • 84-99. sz.

Irományszámok - 1878-88. Törvényjavaslat az Olaszországgal 1878. deczember 27-én kötött vám- és kereskedelmi szerződésről

186 88. szám. csempészkedésekért, azaz a beviteli, kiviteli vagy átviteli tilalmak áthágásaiért, és a vám- vagy állam-egyedárusági illetékek csonkításáért, a magas szerződő felek mindegyike a másik fél illetékes hatóságának megkeresése folytán az esetben fogja az áthágót a saját vám- vagy egyed árusági törvényeiben hasonló vagy hasonnemű áthágásokra megszabott büntetéseknek alávetni: 1. ha a vádlott azon állam polgára, mely által vizsgálat és büntetés alá vonatik; 2. ha, nem lévén ugyan ezen állam polgára, az áthágás idejében bár csak mulólag is ezen állam területén lakott és a vizsgálatot indítványozó megkeresés beérkeztekor vagy azután is ezen állam területén keríttetett kézre. Mindazáltal a másik (megkereső) állam törvényei által megszabott büntetések alkalmazandók, ha enyhébbéknek bizonyulnak. Ha a pénz-birság, a törvény értelmében, az elvont adóösszeg arányában szabandó ki, azon állam tarifája fog alapul vétetni, melynek vámvagy egyedárusági törvényei ellen az áthágás elkövettetett. XV. czikk. A XIV. czikkben emiitett perek folyamában, a másik fél hatóságainak vagy tisztviselőinek hivatalos előadásai ugyanazon bizonyító erővel birandnak, mint a mely hasonló esetekben a saját állami hatóságok vagy tisztviselők hivatalos előadásainak tulajdoníttatik. XVI. czikk. A XIV. czikk alapján indított büntető-eljárással járó költségeket, a mennyiben azok a lefoglalt tárgyak értékéből vagy a vádlottól be nem hajthatók, azon állam köteles megtérítni, melynek érdekében az eljárás megindítva lett. XVII. czikk. A XIV. czikk alapján indított büntető-eljárás folytán a vádlottól behajtott vagy az áthágás tárgyainak elárusitásából befolyó pénzösszegekből első sorban a perköltségek fedezendők; ezután détriment de l'autre Partié coutractante, c'est a dire pour les contraventions aux défenses d'entrée, de sortie ou de transit, et pour les fraudes des droits dé douane ou des monopoles, chacune des deux Hautes Parties contraclantes soumettra les contrevenants, sur la demande d'une autorité compétente de l'autre Partié, aux peines édictées, par ses propres lois de douane ou des monopoles, pour les contraventions similaires ou analogues dans les cas suivants: 1° Sí l'inculpé est sujet de l'Etat qui dóit le soumettre a la poursuite et a la peine; 2° Si, n'étant pas sujet de cet Etát, il y avait, a l'époque de la contravention, sa demeure, bien que transitoire, et s'y laissait surprendre k ou aprés l'arrivée de la demande de poursuite. On appliquera, toutefois, les peines édictées par les lois de 1' autre Etát (requérant), si elles étaient moins rigoureuses. Si, par dispositon de loi, la peine pécuniaire dóit étre fixée d'aprés la somme fraudée, on prendra pour base le tarif de l'Etat dönt les lois de douane et de monopolé ont été lésées. Article XV. Dans les procés a instruire d'aprés l'article XIV, les rapports officiels des Autorités ou fonctionnaires de l'autre Etát auront la mérne force de preuve qu'on attribue a ceux des Autorités ou fonctionnaires du pays dans des cas serablables* Article XVI. Les frais occasionnés par suite des procés a instruire en vertu de l'article XIV, devront étre remboursés par l'Etat dans l'intérét duquel se fait la procédure, k moins qu'ils ne puissent étre couverts par la valeur des objets saisis, ou acquittés par les contrevenants. Article XVII. Les sommes versées par l'inculpé a l'occasiort de poursuites faites d'aprés l'article XIV, ou réalisées par la vente des objets de la contravention seront employées de maniére k ce que les frais judi-