Képviselőházi irományok, 1878. I. kötet • 1-81. sz.

Irományszámok - 1878-78. Törvényjavaslat az 1879. évben hitelműveletek utján fedezendő állami kiadásokról

370 78. szára. ez okból a kormány méltán kívánhatja, hogy e részben kezei a törvény által a szükségen túl meg ne legyenek kötve; mert minél szűkebb korlátok gátolandják szabad mozgását, annál kevesebb kilátása leend a szükséges hitelműveleteket az állam érdekeinek legjobban megfelelő módon keresztülvinni. A hitelműveletek némely módjai a helyzet által amúgy is ki vannak zárva, például: a rövid idő alatt törlesztendő kölcsön eszméje ellen, mely kétségkívül legkönnyebben lenne elhelyezhető, intő példa az 1873. és 1874-ki kincstári utalványok kibocsátása, mely ép a mostani nehéz körülmények között kerül beváltásra és ez által nagy részben okozója a jelen kényszerhelyzetnek. Az államkincstár érdekeinek kétségkívül legjobban felelne meg, a II. kib. kincstári utalványok beváltását ugyanazon eszközökkel keresztülvinni, a melyekkel az I. kib. utalványok beváltása sikerült, t. i. kizárólag járadékkötvények kibocsátása utján, s részemről jelenleg is kívánatosnak tartom, hogy a szükséges összeg beszerzése ez úton lehetséges legyen; ha azonban ezen módozat kizárólag és kötelezőleg minden egyéb eszköz mellőzésével vétetnék fel a törvénybe, a mai körülmények közt és tekintettel az összeg nagyságára és az idő rövid­ségére, alig lehetne teljes biztonsággal felelősséget vállalni az iránt, hogy a kivánt összeg ezen idő alatt beszerezhető, s azért szükségesnek láttam oly hitelműveletet is felvenni a törvényjavaslatba, mely a kötvények gyorsabb elhelyezése tekintetében biztosabb sikert igér azon esetre is, ha a pénzpiaczon kedvezőtlenebb hangulat állana be, s mely más vevő közön­ségre, más piaczra van számítva, mint a járadékkölcsöné, t. i. jelzálogi jelleggel biró és aránylagos mérsékelt tartamú törlesztéssel összekötött kölcsön kibocsátását, mely azonban csak oly korlátok között szándékoltatik igénybe vétetni, melyek között a kincstári utalványok­beváltása fedezetét találandja; ennek megfelelőleg vétetett fel a költségvetésbe a 72 millió forintnyi összeg mint a jelzálog-kölcsön maximuma. A végett, hogy ezen kölcsön 5%-os, tehát a kincstári utalványoknál és a járadék­kölcsönnél kisebb kamat mellett is aránylag rövid idő alatt el legyen helyezhető, el nem lehet kerülni, hogy az egyrészről az állami jószágok biztosítékul lekötése mellett; másrészrő* törlesztéssel, még pedig oly törlesztési mód mellett bocsáttassék ki, mely a tőkevisszafizetés esélyei tekintetében, a papirt a vevő szempontjából előnyösnek tüntesse ki, s mint a jelzálog­kölcsön kibocsájtásának egyik indoka az, hogy annak értékesítésénél minél magasabb legyen az árfolyam, ezt leginkább azon előny által véltem elérhetni, mely a törlesztésnek egyenlő évi részletekben és igy az első években is már nagyobb arányban megállapítása által a jel­zálog-kölcsön vevőinek nyujtatik. E két körülmény, t. i. a papírnak jelzálogi minősége és annak törlesztési módozata egyedül képesek némileg biztos kilátást nyújtani arra nézve, hogy az elhelyezés ily rövid idő alatt, mint a minővel f. évi augusztus l-ig rendelkezünk, sikerülni fog. Az államjószágok jelzálogi lekötése különben megvolt az I. és II. kib. kincstári utalványoknál is, melyeknek czímleteiben az határozott kifejezést talált. A különbség itt csak annyi, hogy tekintettel azon pénzpiaczoknak, melyekre ezen papír számítva van, jogi felfogására, szükségesnek találtatott a jelzálogi biztosítás eszméjét oly módon szövegezni, a mint ez a törvény­javaslat 6-ik §-ában látható. Tekintetbe kell végre venni azt is, hogy a jelzálogi jelleg és a törlesztési mód adják meg azon előnyöket, melyek lehetővé teendik a kötvények magasabb áron eladását, mint a minő a járadékkötrényeknél elérhető, mi a pénzbeszerzés jutányosságára nézve kívánatos s ezen elő­nyök adják meg a biztosságot az iránt, hogy ezen papir a pénzpiaczok esetleg kedvezőtlenebb viszonyai között is elhelyeztessék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom