Képviselőházi irományok, 1875. XXV. kötet • 802-870. sz.

Irományszámok - 1875-859. A közösügyi kiadások hozzájárulási arányának megállapitására kiküldött magyar országos bizottság jelentése, a hozzá utasitott 80 milliónyi bankkövetelés ügyében

296 859. szám. • állam a vele ugyanazon fejedelem alatt élő másik szabad állam iránti tekintetből és annak javára. Mig tehát Magyarország ezen elvek által vezéreltetve, egyfelől azon ügyekre nézve, melyek a pragmatica sanctió értelmében közösöknek tekintendők, magára nézve is készséggel elismerte, hogy ezen közösügyi költségekhez, miként a monarchia másik állama, úgy Magyarország is, mindegyik a maga teherviselési képességének arányában hozzájárulni ós ezen törvényszerűen megállapított költségnek bizonyos százalékát elvállalni köteles, a közöseknek nem tekinthető, Magyarországot jogilag nem terhelhető államadósságok terheire nézve csak méltányossági és politikai tekinteteknél fogva, nem valamely meghatározott összeg alapján és nem előre megállapított kulcs szerint, hanem csak a mennyire anyagi ereje engedi, átalányösszeget vállalt, azon világosan kimondott okból, „hogy azon súlyos terhek alatt, miket az absolut rendszer eljárása összehalmozott, ő Felsége többi országainak jóléte és azzal együtt Magyarországé is össze ne roskadjon és a lefolyt nehéz időknek káros következései elhárittassanak." A második ok, melyért Magyarország minden részletezés nélkül „állandó, további változás alá nem eső évi járulékot" vállalt, abban keresendő, hogy az osztrák államadósságnak álladéka különféleképen lett kimutatva ós ha Magyarország bizonyos előre felvett összeg alapján vállalja a járulékot, tartania kellett attól, hogy később az alapul vett összeg helyessége megtámadtatván, irányában is uj követelések lennének támaszthatók. Ezen két okból lett az 1867: XV. t.-czikk ugy megalkotva, hogy az államadósságok egyes kathegoriáiról és azoknak összegéről nem szól, az abban Magyarország részéről vállalt átalány-összegről pedig határozottan kimondja, hogy ez „állandó és további változás alá nem eső." Ezen felfogás helyessége mellett tanúskodnak az 1867-diki országos küldöttségek tárgyalásai ós határozatai is, melyeknek részleteire a magyar országos bizottság kiterjeszkedni nem szándékozik, de melyekből egy momentumot nem lehet ki nem emelnie. Az akkorában a két ministerium részéről az államadósságok ügyében történt első előterjesztésben ugyanis már tervezve volt a különböző adóssági czimeknek egységes évjáradéki adóssággá történendő átváltozta-