Képviselőházi irományok, 1875. XXV. kötet • 802-870. sz.

Irományszámok - 1875-859. A közösügyi kiadások hozzájárulási arányának megállapitására kiküldött magyar országos bizottság jelentése, a hozzá utasitott 80 milliónyi bankkövetelés ügyében

859. szám. tása, de ugy, hogy ezen műtétben a monarchia mindkét fele vett volna részt és a két pénzügyminister, mindenik saját törvényhozása elé, erre vonatkozó törvényjavaslatot terjesztett volna. De ezen javaslat később oda módosíttatott, és ez alakban azután végleg el is fogadtatott — hogy a conversió kizárólag Ausztria részéről történjék, mig Magyarország csak a kamatok fedezésére fizet egy átalány-járulékot, azon adóssági czimekre nézve pedig, a melyek évjáradéki kölcsönné át nem változtathatók, az határoztatott, hogy az ezen visszafizetésekre megkívántató összegek, évenként egységes évjáradéki kötvények kibocsátása által lesznek beszerzendők, hogy az ezen pénz beszerzésével járó teher-többletet a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok vállalják magokra, a magyar korona országai pedig e czélra (és csak 1.150,000 írtra menő) átalány-összeget fizetnek, de viszont a tőke-törlesztés következtében eleső kamatok, valamint az államadóssági kötvények szelvényeitől és a sorsjátéki nyereményektől járó adók kizárólag a birodalmi tanácsban képviselt országok javára esnek. E pontra nézve maga az osztrák deputatió 1867. szeptember 15-iki üzenetében oda nyilatkozott, miszerint nem tartja ugyan igazoltnak, hogy Magyarország az államadósságok némely részeinek szerződésszerűen kikötött visszafizetéséhez csak 1.150,000 írttal járuljon, mig a visszafizetésre megkívántató egész összeg a birodalmi tanácsban képviselt országokat terhelné, de az állami viszonyok valahára történendő rendezése érdekében, ezen javaslatot elfogadja.M&gy&rország tehát ugyanazon okokból, melyeket már a kamatjárulékra nézve felhozni szerencsém volt, a tőke-visszafizetésekre nézve is átalány-összeget vállalt és csak is azon megnyugtatásért, hogy irányában semmi további követelés e czimen támasztatni nem fog, a maga részéről lemondott a conversióval, a szelvények megadóztatásával, valamint az államadósság összes kezelésével járó előnyökről, pedig hogy mily tetemes összeget képviselnek ezek, azt a birodalmi tanács t. küldöttsége előtt részletezni valóban felesleges volna. Midőn tehát 1867-ben a két országos küldöttség és az ő javaslatuk alapján a két parlament is, az akkor létező összes államadósságokat két kathegoriában foglalta össze, a m@KÉPV. H, IROMÁNT, 1875—78. XXV, "