Képviselőházi irományok, 1875. XXV. kötet • 802-870. sz.
Irományszámok - 1875-809. Jelentése a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium vezetésével megbizott vallás- és közoktatásügyi magyar királyi ministernek, az országos lótenyésztési alap tulajdonát képező káposztás-megyeri kanczatelep (Studfarm) megvásárlásáról s annak rendeltetéséről
808—809. szám. 179 menynek a 4, §-ban, az elzárás leghosszabb tartamának ez esetre, 6 hónapig való kiterjesztéssel tétetett elég, Ezek lóvén — a törvényjavaslat általános intézkedései, az egész mü alapeszméje, ós rendszere — ezekből felismerhető, mig a különös részben meghatározott egyes cselekmények és mulasztások, valamint azok büntetéseinek egyszerű áttekintése felvilágosítást ad az iránt, hogy a törvényjavaslat főczélja és iránya az volt, a praeventióra számított kisebb büntetések által, nagyobb bűntettektől és veszélyektől oltalmazni a társadalmat és az egyéneket, de hogy e tekintetben sem túlzásokba, sem túlszigorba nem ment át. Budapesten, 1878. évi április hó 30-án. Perczel Béla s. k., igazságügyminister. Jelentése, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium vezetésével megbízott vallás- és közoktatásügyi magyar királyi ministernek, az országos lótenyésztési alap tulajdonát képező káposztás-megyeri kanczatelep (Studfarm) megvásárlásáról s annak rendeltetéséről. Az oiszággyülés képviselőháza 1876-ik évi deczember hó 1-én tartott ülésében azon határozatot hozta, miszerint az 1878. évi költségvetés tárgyalása alkalmával az országos lótenyésztési alap tulajdonát képező káposztás-megyeri kanczatelep (Studfarm) megvételének módozatairól s annak rendeltetéséről jelentést vár. Ezen határozat teljesítését kötelességemnek tartván, van szerencsém ez irányú tiszteletteljes jelentésemet a következőkben a t. képviselőház elé terjeszteni. Az országos lótenyésztési alap 0 császári és apostoli királyi Felségének 1860. évi márczius hó 3-án kelt azon legfelsőbb elhatározása folytán létesült, mely szerint az 1859-iki olasz hadjárat alkalmával Magyarországon befolyt önkéntes hadi adományokból fenmaradt 256.620 frt névértékű állampapírokból oly alap volt alakítandó, melynek évi kamatai örök időkre ós kizárólag a magyarországi lótenyésztés emelésére — jövedelmi felesleg esetében pedig tőkésítés utján az alaptőke gyarapítására fordítandók. Az alap évi jövedelmei gyümölcsöztetésének módja egyelőre akként szabályoztatott, hogy abból évenként a legkitűnőbb külföldi tenyészanyag vásároltassák s a behozott kanczák magyarországi tenyésztők között elárvereztessenek, a behozott apalovak pedig akár évi bér mellett, akár pedig fedeztetési díjért esetről-esetre a hazai tenyésztők rendelkezésére bocsáttassanak. Ezen legkegyelmesebb királyi alapitvány értelmében magának az alaptőkének kezelése a kormányra bízatott ugyan, de az évi jövedelemnek az országos lótenyésztés érdekében való félhasználása és csümölcsöztetóse a pesti lovaregylet kebeléből e czélra kiküldött héttagú bizottságnak feladatává tétetett, mely hetes bizottság báró Wenckheim Béla ur elnöklete alatt megalakulván, az alap jövedelmeit a kitűzött czélra mai napig is belátása szerint kezeli; csupán számadásait tartozván az ellenőrzésre hivatott földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. k. ministeriumhoz évenkint beterjeszteni. 3 23*
