Képviselőházi irományok, 1875. XXV. kötet • 802-870. sz.

Irományszámok - 1875-809. Jelentése a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium vezetésével megbizott vallás- és közoktatásügyi magyar királyi ministernek, az országos lótenyésztési alap tulajdonát képező káposztás-megyeri kanczatelep (Studfarm) megvásárlásáról s annak rendeltetéséről

180 809. szám. Áz alapjövedelmeinek kitűzött rendeltetéséhez hiven, eddig minden évben, kisebb-nagyobb számú kiváló minőségű tenyeszanyag vásároltatott a külföldön s árverés utján a hazai tenyésztők birtokába kerülvén, nem csekély mérvben járult azon örvendetes eredményhez, miszerint az alig két évtized előtt a külföld részéről joggal számba sem vett magyarországi telivór-tenyésztés ma már nem csak a Oontinensen, hanem még Angliában is bátran versenyezhet a diadal babérjáért. E mellett a legnemesebb anyag folytonos szaporítása nem maradhatott üdvös befolyás nélkül az országos lótenyésztés általános fejlesztésére ; ugy hogy a megczáfoltatás veszélye nélkül állitható : miszerint a magyarországi lótenyésztés az álladalmi lótenyész-intézeteken kivül, főleg ezen királyi alapítványnak köszönheti azt, hogy ez időszerint már az ország gazdaközönségének egyik legjelentékenyebb jövedelmi forrásává vált. Az alap jövedelmeit kezelő hetes bizottmány szakavatott, ügybuzgó, de e mellett takarékos eljárásának köszönhető, továbbá az, hogy a nagyszámú, s legkiválóbb minőségű tenyeszanyag behozatala 17 év lefolyása alatt nemcsak hogy a tőke kamatait teljesen igénybe nem vette, hanem ezen idő alatt oly kedvezően alakultak az alap-viszonyai, miszerint a visszakerült kamatok tőkésítése által az eredetileg 256,620 forint névértéket képviselt alaptőke ma már 302,456 forint névértékű állampapírokból áll; s ezen felül még a 65,000 frt készpénzértékü káposztás-megyeri kancza-telep is, az alap tehermentes tulajdonát képezi. A budapesti m. kir. adóhivatalnál ugyanis az országos lótenyésztési alap tulajdonát képező következő tőkék kezeltetnek u. m. 200,850 frt névértékű földtehermentesitési kötvény 98,650 „ „ egységes államkötvény 1,500 „ „ 1860-ik évi sorsjegyek és 1,456 „ „ veszprémi püspökségi kötvény összesen tehát . . 302,456 frt névtékü tőke. Ezen állampapírok kamatai a káposztás-megyeri (Studfarm) készpénz jövedelmével együtt 15,700 forint évi jövedelmet képviselnek, mely összeg az 1878. évi költségvetés XVIII-ik fejezetének 5-ik czime alatt a 7-ik rovat 1 ső tételeként : „Tenyeszanyag bevásárlására" s a káposztásmegyeri kancza-telep szükségletére, mint fedezet van előirányozva. Az országos lótenyésztési alap eddigi kezelésének ezen tájékozásul előadott általános vázlata után áttérek már most a többször emiitett káposztás-megyeri studfarm vásárlásának indokaira s módjára, s ezen telepnek hézagot-pótló rendeltetésére. Az alap jövedelmeinek gyümölcsöztetéséül mindekkorig külföldi jeles tenyeszanyag beszerzése s a hazai tenyésztők körében való terjesztése lévén kitűzve, az ez irányban való czélszerü eljárás jelentékeny akadályát képezte az, hogy a tenyeszanyag megvásárlására hivatott hetes bizottság nem rendelkezett oly helyiséggel, hol a külföldről hozott nagy értékű tenyészanyagot rendeltetése szerint vagy ideiglenesen vagy állandóan elhelyezhette volna. Gyakori eset volt például, hogy az Angliában valamely kedvező alkalommal vett telivórkanczákat hosszabb ideig az alap költségén drágán bérelt idegen istállókban kellett tartani mindaddig, mig az elárverezésükre alkalmas időpont megérkezett, s ezen idő alatt a nem jelentéktelen istállóbór mellett sem lehetett Budapesten oly helyiségeket találni, hol ezen értékes állatok a főleg csikós anyakanczáknál okvetlenül szükséges legelőkkel rendelkezhettek volna; s igy igen gyakran a megromlás veszélyének voltak kitéve, rendesen pedig az út fáradalmai után az árverésig nehezen voltak azon megfelelő conditióba hozhatók, mely az árverés sikerének jelentékeny tényezője. Még jelentékenyebb akadályt és érzékeny hiányt képezett továbbá az, hogy a lótenyésztési alap tulajdonát képező külföldről hozott jeles apalovak állandó elhelyezésére szintén nem rendelkezett megfelelő helyiséggel á hetes bizottmány, miért is kénytelen volt azokat is vagy egyes tenyésztőkhöz bérbe adni, vagy pedig számukra a budapesti nemzeti lovardában drága és rendéltetésüknek meg nem felelő helyiséget fogadni.