Képviselőházi irományok, 1875. XXV. kötet • 802-870. sz.

Irományszámok - 1875-802. Törvényjavaslat, a végrehajtási eljárásról

90 802. szám. letette, szabadon bocsátandó. A 222. §. korlátozó intézkedése, mely szerint vagyon-felfedezés és fogság ismételve csak akkor alkalmazható, ha kimutattatik, hogy a végrehajtást szenvedő később vagyont szerzett, az által van indokolva, nehogy a vagyon-felfedezés ismétlése czéltalan zakla­tásnak képezze kutforrását. A 223. §. 1) pontjának kivételét a mentelmi jog, a 2) pontot a köz­érdek, a 3) pontot a dolog természete indokolja. III. FEJEZET. A végrehajtás egyéb nemei. A készpénzbeli követelés behajtására irányzott kiváló horderejű végrehajtáson kivül a végrehajtás egyéb nemei: úgymint bizonyos ingó vagyonnak vagy határozott fajú ingósá­gok bizonyos mennyiségének átadása, valamely ingatlanra vonatkozó tulajdoni vagy más dologi jog megszerzése, valamely ingatlannak vagy dologi jognak birtokába való behelyezés, valamely munka vagy másnemű teljesítés, valaminek tűrése vagy abban hagyása — a jelen fejezetben lé­nyegében az 1868. évi LIV. t.-cz. intézkedéseinek megfelelően szabalyoztatik ; e mellett azonban a szükségesnek mutatkozott pótlások és módosítások a törvényjavaslatba felvétettek. Ha a végrehajtás tárgyát bizonyos ingó vagyonnak, vagy határozott fajú ingóságok bi­zonyos mennyiségeinek átadása képezi; a kiküldött ezeket elismervény mellett azért adja a vógre­hajtatónak csupán ideiglenesen át, mert a végrehajtás netaláni helytelenségének és szabálytalan­ságának előterjesztés és felfolyamodás utjáni orvosolhatására módot kell a törvénynek nyújtania. E mellett figyelembe veendő, hogy a végrehajtási eljárással harmadik személyek jogai is sértetnek, melynek megvédése iránt a 226. §. rendelkezik. E védelem illusoriussá válnék akkor, ha a végre­hajtás tárgya a végrehajtatónak azonnal átadatnék s feltétlen rendelkezése alá bocsáttatnék A 227. §. azon esetben, ha a végrehajtás tárgya meg nem találtatik, megengedi a végre­hajtatónak, hogy a végrehajtás tárgyának hivatalból kinevezett egy szakértő közbejöttével megál­lapítandó értéke erejéig azonnal biztosítási végrehajtást intézzen ; s azután a bíróság sommás tár­gyalás s esetleg rendszeres szakértői bizonyítás után végzésileg állapítja meg a végrehajtás tár­gyának egyenértékét. A végzés ellen halasztó hatálylyal bíró felfolyamodás engedtetik, s ha a má­sodbiróság megváltoztató határozatot hoz, további felfolyamodásnak van helye. A végzés jogerőre emelkedése után a megállapított készpénzbeli egyenérték kielégítési végrehajtás utján hajtatik be. Czélja ezen intézkedésnek egyfelől az, hogy mellőztessék az 1868. évi LIV. t.-czikk 384. §-ának azon intézkedése, mely szerint ezen esetben a végrehajtató a végrehajtás tárgyát — akár van arra szüksége, akár nem, megszerezni köteles s kiadásait s kárainak megtérítését csak azután követel­heti ; másfelől pedig, hogy eleje vétessék annak, miszerint a végrehajtható határozattal bíró hite­lező a készpénzbeli egyenérték iránt egy ujabb alakszerű pert legyen kénytelen lefolytatni, midőn az egyenérték a felek meghallgatása ós esetleg rendszeres szakértői bizonyítás után könnyen meg­állapítható. A jogorvoslat iránti intézkedés a végzés fontossága által indokoltatik. Azon esetre pe­dig, ha alperes már az ítéletben bizonyos vagyon az átadásra vagy a megállapított készpénzbeli egyenérték fizetésére vagylagosan köteleztetett: a 229. §. azt rendeli, hogy a választási jog a teljesítési határidő alatt az alperest, ezen határidő után pedig felperest illeti. Ezen intézkedést fel kellett venni a kétely elhárítása végett és azért, mert szemben azon marasztalttal, ki a vagy­lagos marasztalás egyikét sem teljesiti, a végrehajtató nem lehet azon bizonytalan helyzetben, hogy ne tudja mire vezetheti a végrehajtást. Ha valamely ingatlannak vagy dologbeli jognak birtokába való helyezés képezi a végre­hajtás tárgyát: a 231. §. szerint a kiküldött a helyszínére kitűzött végrehajtási határnaptól a vég-

Next

/
Oldalképek
Tartalom