Képviselőházi irományok, 1875. XXV. kötet • 802-870. sz.
Irományszámok - 1875-802. Törvényjavaslat, a végrehajtási eljárásról
802. szám. 91 rehajtást szenvedőt vagy perbeli képviselőjét ajánlott levélben előre értesíteni köteles. Ez szüksé gesnek mutatkozik a végből, mert a birtokba helyezésnél az ingatlan azonossága, hatása és más fontos kérdések veendők figyelembe, tehát a végrehajtató jelenlétének biztosítása szempontjából, a határnap előzetes tudtuladását igényelheti annál inkább, mivel itt a dolog természetéből folyólag a végrehajtási határnap előleges bejelentése veszélylyel nem jár. A 232. §. szerint valamely teljesítés, tűrés vagy abbanhagyásra irányzott végrehajtásnál a végrehajtást szenvedő erre pénzbírsággal szorítandó ; de a vógrehajtatónak ugyanezen eljárás eredménytelensége esetében, mint annak előrebocsátása nélkül is jogában áll a készpénzbeli egyenérték erejéig biztosítási, és az egyenérték megállapítása után kielégitési végrehajtást oly módon vezetni, mint azon esetre, ha a végrehajtás tárgyát valamely ingóságnak átadása képezi, a 227. §-ban megállapítva van. A marasztalás daczára késedelemben lévő végrehaj tatónak ezen jogot megadni azért kellett, mert a munkateljesítés igen gyakran felette sürgős, tehát a végrehajtató érdeke megkívánja, hogy ő esetleg a munkát más által teljesíttetve a végrehajtást szenvedőtől a készpénzbeli egyenérték megtérítését követelhesse a nélkül, hogy előbb őt a munka teljesítésére pénzbirsággal szoríttatni legyen kénytelen. IV. FEJEZET. Biztosítási intézkedések. A jogszolgáltatás biztonsága követeli, hogy a jogkereső félnek a törvény által mód és alkalom nyujtassék, bizonyos esetekben előleges biztosítékot nyerni az iránt, hogy megítélendő igénye kényszer-végrehajtás utján érvényesíthető leend. Ilyen előleges biztosítási intézkedés mostani eljárási szabályunknak megfelelően kettő van felvéve, t. i. a biztosítási végrehajtás és a zárlat; mindkettő azonban tüzetesebben szabályoztatok a jelen törvényjavaslatban, miat az 1868. évi LIV. t.-czikkben szabályozva van. A biztosítási végrehajtás esetei a 233—237. §§-ban vannak felsorolva. Teljes bizonyerejü okirattal igazolt készpénzbeli követelés iránt veszély igazolása esetében, csak a kereset beadásával egyidejűleg, vagy a kereset beadása után engedtetik meg a biztosítási végrehajtás; — mert miután eddigi eljárásunk is helyesen csak lejárt követelésre engedett biztosítási végrehajtást, a kereset folyamba tételét épen ugy, mint a váltó-eljárásnál eddig is volt, a biztosítás feltételéül tűzni, már csak az egyszerüsitós szempontjából is czélszerünek mutatkozott. Feltétlen marasztaló ítélet alapján halasztó hatálylyal biró felebbezés vagy igazolás beadása esetében veszély igazolása nélkül elrendelendő biztosításon kivül a törvényjavaslatba még felvétetett, hogy feltétlenül marasztaló első bírósági ítélet alapján veszély esetében a felebbezési határidő eltelte előtt is elrendelendő a biztosítási végrehajtás, mert egy még nem jogerős első bírósági ítélet, bizonyára nyújt annyi alapot a biztosítás elrendelésére, mint egy teljes bizonyító erejű magán okirat. Ha a per tárgyát nem készpénz, hanem határozott fajú ingóságoknak bizonyos mennyisége képezi: ennek a bíróság által megállapítandó egyenértéke erejéig ugyanazon feltétel erejéig adatik hely a biztosítási végrehajtásnak, mint készpénzbeli követeléseknél. Ezen kiterjesztést a forgalom igénye indokolja. — Lejárt bérleti és haszonbérleti követeléseknél veszély igazolása nélkül csak azon tárgyakra engedtetik meg a biztosítási végrehajtás, a melyre a bérbeadónak vagy haszonbérbeadónak törvényes zálogjoga van; haszonbérleti követeléseknél azonban ugyanazon tárgyakra veszély igazolása esetében a legközelebb lejárandó félévi haszonbérösszeg erejéig is hely adatik a biztosítási végrehajtásnak. Utóbbi intézkedés agricultur érdekeink figyelembevételével azért vétetett fel, — hogy a haszonbérbeadónak mód 12*
