Képviselőházi irományok, 1875. XXIV. kötet • 801. sz.

Irományszámok - 1875-801. A magyar királyi ministerium előterjesztése, a közös-ügyi kiadások hozzájárulási arányának ujból megállapitására kiküldött magyar országos bizottság jelentése tárgyában

66 801. szám. nak újból megállapítására vonatkozó javaslatát fektethetni véli, ezen kettős szempontból vette bírálat alá a kimutatásokat és számításokat is, melyeket a kormány a küldöttségek rendelkezésére bocsátott. Ezen kimutatások annyiban nyújtanak biztosabb támpontokat, mint a minőkkel az 1867-iki küldöttségek rendelkeztek, amennyiben a monarchia mindkét felének a közös költségekhez való hozzájárulási arányára nézve akkorában előterjesztett adatok sok tekintetben eshettek kifogás alá, míg a jelenben előterjesztett számítások teljes szabatossággal mutatják ki egyfelől a monarchia két államterületének bevételeit, másfelől azon őszszegeket, melyekkel ezen államterületek mindegyike a közős ügyek költségeihez járult. -- Mindamellett, midőn a hozzájárulási aránynak újbóli megállapításáról van szó, a magyar országos küldöttség nem vélné helyesnek a két államterület összes bevételeit a számítás alapjául felvenni. Ha ezen államterületek absolut teherviselési képességének, ha a mindegyikben divatozó fiscalis rendszer számbeli eredményeinek kimutatása forogna szóban, akkor ezen alap ellen alig lehetne kifogást tenni, de midőn nem erről, hanem a két államterület anyagi erejének összehasonlításáról ós az egymáshoz való aránynak kipuhatolásáról van szó: ezen összehasonlítás alapját csakis azon bevételek képezhetik, a melyek a két államterület mindegyikében ugyanazon forrásból erednek és mindegyikben, legalább megközelítőleg, azonos kulcs szerint vettettek ki. A magyar országos bizottság ennek következtében helyesli a két kormány azon eljárását, miszerint a számítás alapját képező bevételekből kihasittattak azon bevételek, melyek csakis az egyik államterületen fordulnak elő. Ezen elvet a küldöttség aztán az Öszszes, mind közvetlen, mind közvetett adókra egyaránt vélte alkalmazandónak oly okokból, melyek az 1867-iki hason czélu tárgyalások alkalmával a két küldöttség között oly tüzetesen lettek megvitatva, hogy azoknak ezúttal való ismétlése nem látszik szükségesnek. Hasonlóképen az sem szorul bővebb indokolásra, hogy az emiitett, mind a két államterületen legalább megközelítőleg egyforma adónemeknek nem tiszta, hanem nyers eredményei vétet-