Képviselőházi irományok, 1875. XXIV. kötet • 801. sz.

Irományszámok - 1875-801. A magyar királyi ministerium előterjesztése, a közös-ügyi kiadások hozzájárulási arányának ujból megállapitására kiküldött magyar országos bizottság jelentése tárgyában

801. szarn. „A magyar országgyűlés megérkezettnek látván azon időt, a midőn az 1867: XII. t.-cz. 22. §-a értelmében, az e törvónyczikkben közöseknek elismert ügyek költségeinek fedezéséhez való hozzájárulási arányra nézve a monarchia két fele közt uj egyezkedés válik szükségessé: a maga részéről megválasztotta azon küldöttséget, melynek feladata, az ő felsége többi királyságait és országait képviselő birodalmi tanács hason számú küldöttségével egyetértőleg és az illető felelős ministeriumok befolyásával, részletes adatokkal támogatott javaslatot dolgozni ki az emiitett arányra nézve. Az erre vonatkozó országgyűlési határozat a választás eredményével együtt a birodalmi tanács küldöttségével már közölve van. A magyar országos küldöttség, mely, tekintvo a fen forgó körülményeket, üléseit ez alkalommal is Bécsben tartja, haladék nélkül látott hozzá a reábízott feladat megoldásához, meglévén győződve arról, hogy a monarchia két fele közt fenforgó kérdések nagy száma mellett,, o kérdések mindegyike nemcsak alapos és lelkiismeretes, hanem a mennyire a tárgy fontossága engedi, gyors elintézést is követel. Fokozta a küldöttség által tárgyalandó kérdés súlyának érzetét azon mindkét részre nézve egyasánt kedvezőtlen tény, miszerint a lefolyt tiz év alatt a közöseknek elismert ügyek költségei egyre növekedtek, míg az anyagi jólét a monarchia mindkét állam területén korántsem fejlődött ugyanily mórtékben. Ennélfogva — ez a magyar orsz. küldöttség benső meggyőződése, melyet a birodalmi tanács küldöttsége kétségen kívül osztani fog — egyik államterület sincs azon helyzetben, hogy a másiknak érdekében áldozatokat hozzon, hanem igenis — még a közös terhek legigazságosabb elosztása mellett is — mindegyiknek ereje legnagyobb megfeszítésére leend szüksége, hogy a közösügyi költségeknek őt megillető részét elviselhesse. A saját érdeknek nemcsak megengedett, hanem kötelességszerű megóvása, de a másik fél érdekeinek is méltányos latolgatása, — e kettős tekintet volt az, melyet a magyar országos küldöttség szemmel tartott, midőn azon alapot kereste, melyre a hozzájárulási arány-