Képviselőházi irományok, 1875. XXIII. kötet • 765-800. sz.

Irományszámok - 1875-765. Törvényjavaslat, az 1875:XXXVI. t.-czikk hatályon kívül tételéről, valamint az 1871:VIII. és IX. t.-czikkek némely intézkedéseinek módositásáról

765. szám. 13 Az uj szakasz utolsó bekezdésében a magánvád alapján indítandó fegyelmi eljárásra vonatkozólag javasolt intézkedésekről a következőket vélem megjegyzendőknek. Az esetre, ha a közvádló a magánfeljelentést nem találná elég alaposnak, vagy komolynak arra, hogy reá közvádat alapítson : nem véltem megszüntetendőnek a 39. §. azon elvét, hogy a bíróság a fegyelmi eljárást magánvád alapján is elrendelhesse. Miután azonban teljesen alaptalan és kicsinyes feljelentések is lehetségesek: fenn kívántam tartani a bíróság számára azon jogot, hogy a mennyiben a beadványból is meggyőződhetik a vád szembeötlő alaptalanságáról, azt — a vádlott meghallgatása~ nélkül is — egyszerűen visszautasíthassa; a vádlott és közvádló meghallgatásának szüksége csakis ott forogván fenn, a hol a fegyelmi bíróság a feljelentést elég komolynak tartja az eljárás esetleges elrendelésére. — Természetes, hogy a bíróság határozata a magánvádlónak is kézbesítendő. 8. §. Az eddigi tárgyalásoknál gyakran inconvenientiának bizonyult az, hogy a közvádlónak viszonválaszra joga nem lóvén: nem volt alkalma a vádlott ügyvéde által teljesen hamis színben feltüntetett tényállást sem rectificálni. Czélszerünek látszik tehát az egyéb hasonló tárgyalásoknál szokásos viszonválasz jogát a fegyelmi eljárásban is a köz-vádlónak és vádlottnak egyaránt megadni, 9. §. A törvény 56. §-ának azon intézkedése, hogy a fegyelmi biróság ugyanazon szabályok szerint jár el, mint az elsőfolyamodásu biróság, néha igen gyakorlatiatlannak bizonyult. Mert a felebbezési biróság a legcsekélyebb jelentőségű, és teljesen tisztázott ügyben is kénytelen volt uj szóbeli tárgyalást rendelni, s arra a gyakran távol lakó vádlottat, tanukat és szakértőket megidézni. Ezen uj, s a legtöbb esetben teljesen felesleges tárgyalás költségei épen a vádlottakat, — ha csak a felebbezéstől e miatt el nem ijedtek — gyakran csekély vétségükhöz képest aránytalanul terhelték ; nem is tekintve azt, hogy azonkívül a legegyszerűbb ügy lefolyását is' sokszor elhúzták. Ennek megelőzése végett az 56. §-t azon intézkedéssel kívánnám kiegészíteni: hogy a felebbezési biróság, a mennyiben az ügyet a periratokban tisztázottnak és kimeritettnek látja, jogosítva legyen szóbeli tárgyalás nélkül, a felterjesztett iratok alapján határozni. 10., 11. és 12. §§. Ezen szakaszok, valamint a 13. §. és az 1871: IX. t.-czikknek a bírák áthelyezésére vonatkozó intézkedéseit módositják. A jelen javaslat 2. §-a mellett az áthelyezésnek, mint fegyelmi büntetésnek indokolásánál kiemeltem azon tapasztalati tényt, hogy a biró kisebb fegyelmi vétségek által is, melyek a hivatalvesztést maguk után nem vonhatják, jöhet főnökével, alárendeltjeivel, társaival, vagy a közönséggel szemben oly viszonyba, hogy azon körben bírói hivatásának üdvös gyakorlatára bizonyos mértékig képtelenné válik. — Ugyanezen viszonyok azonban előállhatnak a bírónak minden fegyelmi vétsége nélkül is. Vannak esetek, melyekben hivatali főnök ós birája között, a nélkül, hogy egyik is fegyelmi vétséget követett volna el, esetleg magántermészetű okokból oly gyűlöletes viszony keletkezett, mely közreműködésüket a hivatalos teendőkben majdnem lehetetlenné tette. Némely vidékeken, hol nemcsak tisztán politikai, de nemzetiségi pártok is állanak egymással szemben, könnyen megeshetik — példák vannak rá — hogy a biró az erre vonatkozó törvény korlátainak daczára annyira azonosítja magát egyik vagy másik töredékkel ós annak személyes vagy politikai természetű szenvedélyeivel: hogy azon körben birói tisztét a szükséges tárgyilagos rósz-