Képviselőházi irományok, 1875. XXIII. kötet • 765-800. sz.
Irományszámok - 1875-788. Jelentése a képviselőház igazságügyi bizottságának, a főrendiház által a magyar büntetőtörvénykönyvi javaslatra nézve tett módositásai tárgyában
788. szám. 143 elfogadásra ajánljuk, — mert miután a 138. §. első része az érintett mellékbüntetéseket a fejezetben megemlitett „bűntettekre" szorítja, — a 135. §-ban meghatározott eset pedig vétséget képez, a fennebb emiitett sorok nemcsak fölöslegesek, hanem mivel a 131, és 134. §§-ban is vétségek fordulnak elő, könnyen félreértésekre szolgáltathatnának alkalmat. A 153. §-ban, hogy e szavak: >s 4 lázadás bűntettét képezi" helyett tétessék: „Lázadást képez, 1 ' a második bekezdésben pedig e szavak: „ezen bűntett miatt" helyett tétessék: „ezen esetben," elfogadandónak tartjuk; úgyszintén, hogy a 158. §. első bekezdésében e szó: „ökreiért," helyett: „cselekmény" és e szavak: „ha, a bűntett annak folytán követtetett el," helyett: „ha az a felhívás folytán követtetett el," tétessék. Mert a lázadás nem mindig bűntettet, hanem némelykor vétséget képez; minélfogva a szöveg is akként szerkesztendő, hogy a büntetendő cselekmények mindkét nemére legyen alkalmazható. A 162. §. javaslatba hozott azon változást azonban, hogy „a lázadás bűntette" helyett: „lázadás" tétessék, el nem fogadhatjuk. Mert ezen változás folytán a hivatalvesztés mellékbüntetése a lázadás vétségének eseteire is kiterjesztetnék, mi a törvón3 T hözás intentiójával annál kevésbé egyeztethető össze, mivel akkor a lázadás vétségei szigorúabban büntettetnének, mint a felségsértésre vonatkozó hasonló tényálladéku vétségek. A 163. §-ban megállapított „fogház" helyett a főrendiház „börtönt" hoz javaslatba. A 165. §-ban meghatározott cselekményt pedig „bűntettnek' 1 minősitendőnek ós nem „fogházzal," hanem „börtönnel" büntetendőnek javasolja. Az igazságügyi bizottság ezen saját eredeti javaslatának megfelelő módosításait elfogadandónak tartja, mert a magánszemélyek elleni erőszaknak súlyosabb esetei is bűntetteknek minősítettek; a hatóságok, országgyűlési tagok, hatósági küldöttségek vagy közegek ellen alkalmazott erőszak pedig, midőn azok törvényes hivatásukban járnak el, természeténél fogva, súlyosabb beszámitású. Ezen módosítás elfogadása annál szükségesebb, minthogy ellenkező esetben a 170. §. szerint a hatóság elleni erőszak elkövetésére irányzott szövetség, ha ahhoz előkészítő cselekmény járult, némely esetekben a véghezvitt büntettél egyenlő, sőt tekintettel a meghatározott minimumra, annál még súlyosabb büntetés alá esnék. A 173. §-nál a főrendek által ajánlott mondatot „a magyar állami közösség alatt álló országok államközössége ellen" a bizottság el nem fogadja, hanem valamint a 127. §-nál, ugy itt is a képviselőház előbbi szövegének megfelelőbb következő szerkezetet ajánl: „a magyar államot képező országok közt fenálló államközösség ellen." A 113. §. után a főrendek következő uj szakaszt ajánlanak : 174. §. „Egy évig terjedhető fogházzal és 1000 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik: a ki oly cselekményt, melyre a törvény büntetést állapit meg, — a 111. %-ban meghatározott módon — helyesnek nyilvánít, vagy a ki valamely büntetendő cselekmény elkövetőjét ennek elkövetése miatt nyilvánosan feldicséri vagy kitünteti." Az igazságügyi bizottság ezen a ministeri javaslatban előforduló §-t első jelentésében kihagyta, minthogy véleménye szerint ilynemű cselekmények megfenyitóse iránti intézkedés a rendőri törvénybe való.
