Képviselőházi irományok, 1875. XXIII. kötet • 765-800. sz.

Irományszámok - 1875-765. Törvényjavaslat, az 1875:XXXVI. t.-czikk hatályon kívül tételéről, valamint az 1871:VIII. és IX. t.-czikkek némely intézkedéseinek módositásáról

765. szám. 7 hatályosságát korlátozzák vagy pedig a bíróságok és ügyészségek munkáját helyes ozél és valódi haszon nélkül szertelenül szaporítják. Szintén az eddigi évek igazságügyi kormányzatának tapasztalatain alapulnak, a birák áthelyezéséről és nyugdíjazásáról szóló 1871: IX. törvényezikk módosítására vonatkozó javaslataim. Ezen törvény a birót akarata ellenére csak két esetben engedi áthelyeztetni, az egyik az, ha a birói szervezetben törvényhozási utón változás történt, a másik az, ha az egy biróságnál alkalmazott birák közt bizonyos közel rokonsági vagy sógorsági viszony keletkezett. Ezen eseteken kívül 'szabály: a biró áthervezhetlensóge. A gyakorlat azonban több oly fontos — de a fenebbi két ponton kivül álló — esetet tüntetett fel, melyekben az igazságszolgáltatás ós birói függetlenség átalános érdekében alkotott áthelyezhetlenségi szabály alól épen az igazságszolgáltatás különös érdeke tette volna szükségessé a kivételt. Ily esetekben e kivétel megtételére a birói függetlenség érdekeinek teljes megóvása mellett módot találni, — egyik czélja jelen javaslatomnak. Másrészről a birák áthelyezhetienségónek szabályát nem kivétel által korlátozni, hanem inkább egy tisztán gyakorlati czélu intézkedéssel szándékoznám kiegészíteni annak törvényes megengedése által, hogy az igazságügyminister a c. f. törvényszékek biráit szükség esetén, bizonyos meghatározandó rövidebb iclőre, más bírósághoz szolgálattétel végett átrendelhesse. Javaslatom intézkedéseinek további jellemzését ozélszerübbnek vélem mindegyiknél külön megadni s e^ért át is térek az egyes szakaszok indokolására. Csak javaslatom alakjára nézve jegyzem meg, hogy a rövidség,, könnyebb áttekinthetőség és a félreértések kikerülése végett jónak láttam a szükséges módosításokat az 1871: VIII. törvényezikk egyes szakaszaihoz csatlakozó rendelkezések alakjában javasolni. Az 1. §. az 1875: XXXVI. törvényezikknek — kivéve az 1. §-t és a 4. §. 2-ik bekezdését — hatályon kivül helyezésére vonatkozó intézkedést tartalmazza, és az átalánosságban előadottakon kivűl bővebb indokolást nem kivan. : 2. §. E §. az 1871: VIII. törvényezikk 22. §-át azáltal módosítja, hogy a fegyelmi büntetések közé a negyedik helyre az áthelyezést is felveszi. Távol van tőlem, hogy az „áthelyezést" önmagában véve mint alkalmas büntetési nemet, mint egy fegyelmi vétség megtorlásának helyes eszközét ajánljam javaslatom által. Az áthelyezés vagyis azon tény, melylyel a biró mindenütt egyformán nemes hivatásának gyakorlására egyik helyről a másikra, s egyik körből a másikba utasittatik: önmagában véve nem tekinthető rnegtorlási eszköznek, valamint egyetlen bíróság sem tekinthető alkalmas testületnek arra, hogy kebelében egy áthelyezendő biró büntetését állja ki. Az áthelyezés önmagában egy igazságügyi politiko-administrationalis tény, melynek szüksége esetleg a biró fegyelmi vétsége következtében állhat be. A büntetést azonban tulajdonképen nem az áthelyezés, hanem a vele kapcsolatban álló anyagi hátrányok vannak hivatva képezni. Az áthelyezésnek mint fegyelmi büntetésnek javaslatba hozására a fegyelmi eljárás terén a lefolyt években tett tapasztalatok indítanak. E tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a biró kisebb fegyelmi vétségek által is, melyek a hivatalvesztést maguk után nem vonhatják, jöhet akár főnökével vagy birótársaival, akár alárendeltjeivel, a felekkel, vagy kivált kisebb helyeken a tár-