Képviselőházi irományok, 1875. XXIII. kötet • 765-800. sz.

Irományszámok - 1875-765. Törvényjavaslat, az 1875:XXXVI. t.-czikk hatályon kívül tételéről, valamint az 1871:VIII. és IX. t.-czikkek némely intézkedéseinek módositásáról

4 765. szám 5. §. Ugyanazon t.-cz. 31. §-a helyett a következő uj szakasz vétetik fel: Az ezen törvényben megállapított fegyelmi bíróságok illetősége és fegyelmi eljárás hatálya csak is az 1869 : IV. t.-cz. által meghatározott birói jogokban részesülő bírákra és kir ügyészekre terjed ki. A birói segéd- ós kezelő-személyzet, valamint a kir. végrehajtók feletti fegyelmi hatóságot a kir. törvényszékek, illetőleg saját kezelő- és segédszemélyzetükre nézve a felsőbb bíróságok a kebelükben alakítandó közigazgatási fegyelmi tanácsok által gyakorolják, melyek határozatai közigazgatási utón, közvetlenül az igazságügyministerhez felebbezhetők. A kir. törvényszékek ezen fegyelmi tanácsának hatósága, a törvényszék területén levő járásbíróságok segéd- és kezelő-személyzetére is kiterjed. E közigazgatási fegyelmi tanácsok alakítását és eljárását az igazságügyminister rendeletben állapítja meg. Ehhez képest a 32., 33. §§-nak a kir. táblák és kir. Ouria segéd- és kezelő-személyzetére vonatkozó intézkedései, hatályon kivül helyeztetnek. Hasonlókép megszüntettetnek a törvénynek (a 34., 38. §§-ban) az első folyamodásu kir. törvényszékek fegyelmi bíróságaira vonatkozó összes intézkedései. 6. §. Ugyanazon t -ez. 36. §-a helyett a következő intézkedések lépnek életbe : A 32., 33. és 34. §§-ban megállapított fegyelmi bíróságok a kir. tábláknak s a kir. Ouria osztályainak elnökei által minden év végén a következő egész év tartamára újjá alakíttatnak. E czélra az illető elnökök a vezetésük alatt álló Ítélőszék bírái közül kijelölik, a fegyelmi bíróság rendes tagjait a szükséges számban, kijelölnek együtt al ugyanannyi póttagot, kik a rendes tagokat akadályoztatásuk esetén az év folyamában helyettesíteni fogják. A kijelölt rendes és póttagok névsora minden év deczember havának 31-éig tudomás végett az igazságügyministerhez felterjesztendő. A fegyelmi bíróság jegyzőjét az illető elnök nevezi ki. 7. §. A fegyelmi eljárás rendszerint a közvádló hivatalos kívánatára rendeltetik el. A közvádló, mielőtt a fegyelmi eljárás megindítására indítványt tenne : jogosítva van a birót, ki ellen az eljárás irányulna, a terhére rótt tények iránt közvetlen főnöke utján hivatalos nyilatkozattételére fölszólítani; a felszólított bíró kötelezve lévén nyilatkozatát a felszólítás vételétől számított 15 nap alatt közvetlen hivatali főnöke utján a közvádlóhoz beküldeni. A közvádló jogosítva van továbbá az indítványa alapjául szolgálandó tények felvilágosítására előlegesen mindazon adatok beküldését kívánni, melyek az illető bíróságok belső ügykezelése körében á bíróság elnöke által hivatalosan végrehajtható vizsgálat segélyével beszerezhetők. A közvádló indítványa feletti határozat előtt a fegyelmi bíróság a mennyiben szükségesnek látja, a vádlottat újra meghallgathatja. A bíróság határozata a közvádlón kivül a vádlottnak is mindig kézbesítendő. Ezen határozat ellen, a mennyiben az nem a 35-ik §-ban foglalt bíróságtól ered, a közvádló 3 nap alatt felebbvitellel élhet. Oly magán-feljelentés esetében, melynek alapján a közvádló a vádinditást magától elutasitja, a fegyelmi biróság, a mennyiben a feljelentést, mint szemlátomást alaptalant, közvetlenül