Képviselőházi irományok, 1875. XXII. kötet • 735-764. sz.

Irományszámok - 1875-764. Törvényjavaslat, a közös hadsereg (hadtengerészet) és honvédség beszállásolásáról

380 764. szám. Melléklet a %í. sas, irományhoz. Indokok. A katona-beszállásolás eddigi rendszere szerint és azon aránytalanság mellett, melylyel katonai elhelyezési czélokra nem alkalmas tájak szükséges mellőzésével egyes vidékek ezzel kiválóan részesittetnek, mily sulykópen nehezedik a haza polgára vállaira? s ennek laktanyák hiányában egyes elhelyezés folytán a családi életre kiható befolyását előtüntetni feleslegesnek tartom. Ezen ügy foglalkoztatta már a régiebb törvényhozásokat is, az 1839/40. évi III. t.-cz. országos bizottságot küldött ki, azt e tekintetbeni törvényjavaslat kidolgozására utasitván ; e bizottság 1843. évben beterjesztette ugyan jelentését, de munkálatában csak az előfogatok kiszolgáltatása és díjazása, továbbá a gyakorlatok alkalmával okozott károk megtérítésére terjeszkedett, de a jelentés érintett iránybani két törvényjavaslata tárgyalás alá nem került. Az 1848-ik évi VIII. t.-cz. a közteherviselés elvének kimondása által ezen ügy is gyakorlatilag legalább változtatást szenvedett, a mennyiben ezen, az eddigi az úrbéres jobbágyok és városi polgárokat egyedül terhelő elszállásolási kötelezettség tekintet nélkül polgári állására, minden háztulajdonosra kiterjesztetett. Az 1848. évet követő időszak nem volt alkalmas ez ügyben törvényhozásilag intézkedhetni. 1851. évben bocsáttatott ki, egy törvény hiányában ma is irányul szolgáló rendelet, mely e terhet — néhány mentességi eseteket kivéve — szinte csak a háztulajdonosokra hárítja és a szállások, illetőleg szolgálmányok, osztályok szerinti kártalanitását szabályozza. E szabályzat — tekintettel a keletkezése óta lefolyt egy negyed század alatt az általános ós összes viszonyokban létrejött változásokra, az 1868. évben kimondott általános védkötelezettség elvéből kifolyó és az előrehaladottabb hadászat által követelt katonai szükségletekre — ma már czélszerütlenségénél, elavultságánál fogva és mint az igényeknek semmi irányban meg nem felelő, tarthatlanná lett. Szükségessé vált tehát oly törvényhozási intézkedés, mely az egész katonai elszállásolás ügyét törvényesen szabályozandó, magában foglalja mindazon intézkedéseket, melyek eredményezendik a véderő mindennemű csapatainak, a rövid szolgálati idő folytán, a fegyelem könnyebb megszoktatása és fentarthatása tekintetéből igényelt együttes az uj katonai taktikai, illetőleg az uj szervezett csapategységek szerinti, a mozgósítás foganatosítását is kétségtelenül könnyítő tömörebb és az egészségi szempont kívánalmaihoz mért alkalmas férhelyek, laktanyákban leendő elszállásolhatását. Másrészt meghatározza körülményesen mindazon szolgálmányokat és azok mérvét, melyek elviselésére ugy hatóságok, mint, egyesek kötelezhetők, megállapítva az állandósága iránti kellő biztosítása mellett a beszállásolásért azon méltányos kártalanítást, melyet az azt nyújtók időszakonként, tényleges alapon kiszámítandó mérvben a közös hadügyi költségekből igényelhetnek, és ez által a hatóságok törvényes hatáskörének fentartása mellett, megóvják az egyes honpolgárt a tulterheltetés lehetőségétől. És ennek elérését czólozza e törvényjavaslat, mely 5 fejezetre és 61 §-ra oszlik.