Képviselőházi irományok, 1875. XXII. kötet • 735-764. sz.

Irományszámok - 1875-764. Törvényjavaslat, a közös hadsereg (hadtengerészet) és honvédség beszállásolásáról

764. szám. 381 Az I. fejezetben (1—20. %%.) az általános határozatok sorolvák fel, s pedig az 1. §. a beszállásolás nemeit és módját. A 2. és 3. §§. az állandó ós ideiglenes (átkelő), valamint a közös (együttes) és egyen­kinti szállásolás fogalmát s egy közös elhelyezésül szolgáló épület férhelyeinek minimumát hatá­rozza meg. Az 5. §. a szállásolás czéljára szolgáló férhelyeknek, mily sorrendben igénybe vételét és a gyakorlati alkalmazást szabja meg, továbbá a szabályszerű vagyis a rendes és a fióklakta­nyák, nemkülönben az ezekkel egyenlő beteg-ápolóházak és csapatkórodák fogalmát magyarázza. A szabályszerű vagyis rendes laktanyák irányában támasztandó igények, a kibocsátandó végrehajtási utasitáshoz csatolandó „útmutatás"-ban fognak felvétetni, melyhez a szükséghez ké­pest a tervrajz-minták is mellékeltetnek, vagy a szükségletek iránti tájékozhatás végett kivánságra a hatóságoknak külön is megküldetnek. A törvénynek életbelépése után pedig a meglevő laktanyák és közös elhelyezésül hasz­nált épületek a végből is, hogy nemcsak az állam, hanem az épülettulajdonosok érdekei is meg­óvattassanak, vegyes bizottság által megfognak vizsgáltatni s az illetékes ministerek által osztályoztatni. A 6. §. 1-ső kikezdósének czélja az, hogy az állami mint egyéb laktanyáknak ok nélküli, vagy a katonaságnak tervezett uj elhelyezése következtében felhagyása korlátoztassék, s az külö­nösen oly esetben ne engedtessék meg, midőn a tulajdonos az építést, a katonai igazgatás által jóváhagyott tervekhez alkalmazva foganatosította, vagyis a tulajdonosok az épület használata iránt annyival inkább biztositassanak, minthogy a 2-ik ki kezdés őket tulajdonuk szabad rendelkezésében annyiban korlátozza, a mennyiben az engedély arra, hogy valamely laktanyául már használt épü­let többé nem beszállásolási, hanem más egyébb czélra használtassák vagy eladassák s a csapat kiköltözzék, csak azon esetben adható meg, ha a tulajdonosok a laktanya helyett ugyanannyi férhelylyel biró más épületet adnak rendelkezésre, mint a mennyivel az élőbben i birt. Ezen elővigyázat abban gyökerezik, hogy a katonaság béke elhelyezése és beszállásolása állandósitassék, és az épülettulajdonosok minduntalan felmondással ne éljenek, az épületeket azon czélból, melyre szánvák, el ne vonhassák, például állami laktanyák is, katonai nevelő- vagy egyéb intézetekül ne alakíttassanak át, s a laktanyában eddig használt férhelyek helyett másoknak áten­gedése czéljából a községek ne zaklattassanak, miáltal egyedül lesz elérhető a legénységnek ugy az erkölcsiség, a családiasság s a közgazdászat, mint a kiképzés és fegyelem kárára történő egyenkénti beszállásolási módozat megszüntetése és előmozdittatik azon lehetőség, hogy a ható­ságok, községek és egyesek is, saját anyagi érdekből is a lakosságot e terheltetéstől legnagyobb részt megmenthesse. A 9. §. a szállásolás alapját, továbbá a fórhely átengedése iránt a katonaság követelési jogát s a községek teljesítés (szolgálmány) kötelezettségének határát jelöli ki és a végső szükség esetében a normális férhelyet meghaladó tömörebb szállásolás alkalmazását irja körül. Ezen intézkedést azért kellett felvenni, mert béke idejében is p. o. figyelő hadtestek felállításánál merülhetnek fel esetek, midőn kevésbbé alkalmas férhelyek is (u. m. színek, pajták stb.) beszállásolásra felhasználhatók. A 11. §. kapcsolatosan a 37. §-al, azon okból rendeli, hogy az egyenkénti beszállásolásra használható férhelyek kipuhatolásánál alaktanyákban és fióklaktanyákban találtató férhelyek számba ne vétessenek, illetőleg a laktanyában létező férhelynek megfelelő szállásmennyiség a szállásolás alól men­ten hagyassák, mert a laktanya építése által az említett mennyiség már megváltottnak tekintetik, A 12. §. szerint a katonaság a szállás átengedését mindenkor csak az illetékes közigaz­gatási hatóság utján követelheti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom