Képviselőházi irományok, 1875. XX. kötet • 645-690. sz.

Irományszámok - 1875-645. A bankügyi bizottság jelentése, az osztrák magyar banktársulat létesitéséről és szabadalmáról sz. törvényjavaslat tárgyában

645. szám. 65 akartak. Ezen mindenki által ismert jogosulatlan törekvéssel szemben általánosan éreztetett annak szüksége, hogy Magyarország kormánya még a bankszabadalom lejárta előtt gondoskodjék azon eszközök beszerzéséről, melyek az ország követelésének a kellő súlyt kölcsönözzék, nehogy véd­telenül álljon azon pénzhatalommal szemben, mely traditioiual fogva mindig arra törekedett, hogy a pénzforgalom és hitel központjául Bécset tartsa fön. A magyar országgyűlés már évek előtt belátta azt, hogy azon helyzet, mely szerint az osztrák-nemzeti bank jegyei nálunk tényleges kényszerfolyamat élveznek a nélkül, hogy Magyaror­szág a bank vezetésére közvetlen befolyással bírna, ép annyira káros, mint lealázó. Mindenki meg volt arról győződve, hogy a Bécsben székelő, idegen érdekektől vezérelt bankkormányzat, kell, hogy zsibbasztólag hasson iparunk egész szervezetére, melynek gondos ápolása kiválóan fontos oly országban, hol a productiv erők felköltése és állandó gondozása vált szükségessé. Midőn az 1869. év vége felé a pesti piaczon a hitelválságnak egy neme mutatkozott, *a törvényhozás több tagja részéről kérdés intéztetett a kormányhoz, melynek lényeges tartalma a kö­vetkező volt: Miután törvényeinkben semmi tényleges közjogi akadály nem létezik arra nézve, hogy Magyarország pénzviszonyai a szabadalmazott osztrák-nemzeti-bank uralma alól felszabadittas­sanak, szándékozik-e a magyar ministerium a pénzügyi függetlenítés, illetőleg magyar banktörvény alkotása iránt a lehető legrövidebb idő alatt javaslatot beterjeszteni ? Ezen kérdésekre az akkori kormány nyilatkozott és annak inditványára a képviselőház 1869. november 4-én elhatározta: „hogy az országgyűlés kebléből egy szakbizottságot küldjön ki a végett, hogy az, kihallgatván a pénzügy-, ipar- és kereskedelem kitűnőbb férfiait, tekintettel a je­lon pénzértékre, a tényleges viszonyokra és a mostani pénzválságra és annak okaira — adjon in­dokolt véleményt az iránt, minő törvényhozási intézkedések létesítendők a jegybankügyben, hogy a rendszeres forgalom biztositása mellett a hazai hitel önálló, szilárd alapokon feküdjék." A képviselőház ezen határozata a főrendiház által is elfogadtatván, a magyar országos bizottság a törvényhozás mindkét tényezője által megválasztva lett. A bizottság befejezvén a szak­értők kihallgatását, egy rövid jelentés kíséretében mutatta be az országgyűlésnek munkálatát, mely­ben a bankszabadalom lejártáig vagyis 1876. év végéig az osztrák-nemzeti-bankkal az,ország ér­dekeinek megfelelő egyezség megkötését javasolja. De jelentésének zárszavaiban határozottan kijelentette : „ha ily egyezség nem jöhetne létre vagy mlyos feltételek s a jog és méltányosság szempontjából nem igazolható áldozatok koveteltetné­nek: a törvényhozásnak kötelessége lesz, nem várva be a valuta-kérdés rendezését, kereskedelmünk és iparunk érdekeit, hazai hitelünk növekedő igényeit nagy áldozatokkal is megvédeni és a. rend­szeres pénzforgalmat a magyar korona országai részére, ha másként nem lehet, Önálló jegybank azonnali felállításával biztosítani. Hogy a jegybank a jelen viszonyok között is létesíthető, ez iránt egy értelemben voltak szakértőink, ipar- és kereskedelmi kamaráink. Igazolja ezt az osztrák-nem­zeti-bank fennállása is s a mi nemzetgazdasági tekintetben kifogás alá eshetik: szükséges, söt hasz­nos lehet, mint a helyzet kényszerűsége által parancsolt védelmi eszköz a nemzet anyagi érdekeinek megóvása végett. 11 A képviselőházban e jelentós felett az 1872. év elején indultak meg a viták, melyek ered­ménye azon határozati javaslat elfogadása lett, melylyel a kormány utasíttatott, hogy, először: érintkezvén a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok pénzügy­ministerével, azzal egyetértőleg készítsen törvényjavaslatot a valuta rendezésének módjáról ós ter­jeszsze azt a törvényhozás elé; — másod szór : „gondoskodjék, hogy addig is, mig ez megtörténhetnék, a bankjegyforgalom oly központi közeget nyerjen az országban, melynek igazgatósága annak idején törvényhozásilag jóváhagyandó alapszabályai értelmében, a magyar kormány törvényszerű felügyelete ós ellenőrzése KÉPV. H. JBOMÁNY 187Ő -78. XX. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom