Képviselőházi irományok, 1875. XX. kötet • 645-690. sz.

Irományszámok - 1875-690. 1877. évi XXII. törvényczikk a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról

364 690. szám. Az idézvény rövid tartalma a bíróság naplójába, illető rovatainak kitöltése által bevezetendő. Ha a felek szóbeli felhívásra megjelentek, írásbeli idézés nem szükséges. 31. §. Az idézvénynek egy-egy példánya a felek mindenikének vétbizonyitvány mellett a fennálló törvények szerint kézbesítendő. Más bíróság terület-körében teljesítendő kézbesítések megkeresés utján eszközöltetnek. Ha felperes kívánja, az alperesi idézvényi példány a kézbesítés eszközöltetése végett neki adandó át. Felperes az ellenfélnek szóló példány vagy példányok kézbesítése végett a községi kézbesítőt hivja fel, ki ezen esetben akként köteles eljárni, mintha a kézbesítés közvetlenül a bíróság által hagyatott volna meg. 32. §. Ha a bíráskodásra kitűzött időben felperes ellenfelével együtt a bíróság előtt megjelen, amennyiben fontos okok nem akadályozzák, és a biró a megjelent felek személyazonosságáról meggyőződést szerezhet, a tárgyalás külön idézés nélkül azonnal megtartandó. 33. §• Önjogu személyek a tárgyalásra személyesen jelenhetnek meg. Kiskorúak, gondnokoltak és jogi személyek a törvény, illetőleg alapszabályaik- szerint jogosított képviselő által, közkereseti társaságok, a czégjegyzésre jogosított személyek által képviseltetnek. Oly jogokat vagy kötelezettségeket illető ügyekben, melyekre vonatkozólag a kiskorúak is rendelkezési jogosultsággal birnak, a személyes megjelenési jog ezekre is kiterjed. 34. §. A feleknek jogukban áll a tárgyalásnál magukat meghatalmazott által képviseltetni: A házastárs házastársa helyett, a nagykorú fiu szülője helyett, vagy viszont, a gazdatiszt a helyett, a kinél alkalmazva van, a kereskedő segéd vagy iparos segéd főnöke helyett, írásbeli meghatalmazás nélkül is megjelenhetnek. 35. §. Meghatalmazott által kötelesek magukat képviseltetni: 1. a kiket a biró külön meghatalmazott általi képviseletre utasit azon okból, mert magukat érthetően kifejezni nem képesek ; 2. a kiktől a bíróság illetlen magaviselet, vagy az ellenfél, vagy pedig valamelyik tanú, vagy szakértő megsértése miatt a szót elvonta. (37. §.)