Képviselőházi irományok, 1875. XX. kötet • 645-690. sz.

Irományszámok - 1875-645. A bankügyi bizottság jelentése, az osztrák magyar banktársulat létesitéséről és szabadalmáról sz. törvényjavaslat tárgyában

645. szám. 15 sége ennélfogva a tárgyalás folyama alatt mellőzte mindazon nagyrészben igen helyes indítvá­nyokat, melyek ezen felfogásával ellentétben oly módosításokat követeltek, melyek az uj alkotás alapeszméjét megingatnák és visszatérve azon álláspontra, mely mellett a magyar kormány maga is tudva levőleg másfél éven keresztül erősen küzdött, de melyet a szerződő másik két féllel szemben érvényesíteni nem birt, a compromissum létrejöttét kérdésessé tehetnék. A bizottság csak azon módosításokhoz járult és csak azokat hozza javaslatba, melyek az elfogadott kereten belől a bankot szilárdítják és javítják, vagy melyek legalább két fél érdekeit a harmadikkal szemben meg­óván, ujabb tárgyalások alkalmával valószínűleg keresztül fognak vitetni. Az elfogadott módosítások közül a csupán irálybelieket és a csekélyebb jelentőséggel bírókat itt részletesen fel nem emiitjük. Ezen eltérések a kormány javaslatától, melyek önmagokat igazolják, úgyis feltűnnek a jelentésünkhöz mellékelt uj szövegben. Az érdemleges módosítások és indokaik a következők : Az osztrák-magyar ha-nktársulat alapszabályai l-ső czikke utolsó sorában „a czéget" és „tartalmazó" szavak közé szúrassanak „mind­két nyelven." Fölteszi ugyan a bizottság, hogy az eredeti szöveg megtartása esetében is ez az eljárás követtetett volna; de a nagyobb biztosság és megnyugtatás kedvéért ezt határozottan akarja kimondani. A 2-dik czikk 4-ik bekezdésének harmadik sorában levő e szavak közé „fiókokat fölállí­tani" vétessék fel a következő intézkedés „még pedig a határozat keltétől számítva legkésőbb hat hónap alatt." Nem lehet ugyan feltenni, hogy ha már maga a főtanács elismeri valamely fiók fölállí­tásának szükségét, a határozat végrehajtása el fog halasztatni; de elvégre még sincs kizárva annak lehetősége, hogy.a főtanács színleg engedve a kormány, kivánatának ós a közvélemény áramlatá­nak, hoz ugyan ennek megfelelő határozatot, de foganatosítását maga halasztgatja; vagy, hogy a határozat hozatala után a felállítást ellenző idegen befolyás érvényesül. A bizottság ennélfogva min­den ily lehetőség kizárása czéljából a fölállítás határidejének határozott megszabását hozza javaslatba. A 16-ik czikk első sorában lévő e szavak helyébe „ötven részvényes" tétessék „száz részvényes". Szemben azon körülménynyel, hogy itt olyan társulat létesítéséről van szó, melynek 90.000,000 .frtriyi tőkéje 150,000 darab részvény által van képviselve, túlságosan csekélynek mu­tatkozik ötven részvényesnek a közgyűlésen való jelenléte, mint a kik csak ezer darab részvényt képviselnek. Ennél fogva e szám legalább százra emelendő fel. A 23-ik ezikkhez a következő két uj kikezdés hózatik javaslatba: 4-ik kikezdés: „Mindegyik igazgatóság csak az illető állam polgárait veheti föl kijelölésbe." í>-ik "kikezdés : „Az osztrák-magyar banktársulat főtanácsának tagjai bank vagy jelzálog üzletet folytató más üzlet igazgatásában nem vehetnek részt." A főtanács két két tagjának föladata, hogy a főtanács körében államuk és igazgatóságuk érdekeit képviseljék és megvédjék: okvetetlenül szükséges tehát, hogy az illető állam polgárai legyenek. A bank soliditása igen könnyen veszélyeztethetik, ha a főtanács tagjai egyszersmind bank vagy jelzálog üzletet folytató más intézet igazgatásában részt vesznek. Mindezen intézetekkel ugyanis a bank természeténél fogva összeköttetésben áll és tartani lehet attól, hogy a főtanács érdekelt tagja nem fogja eléggé elfogulatlanul megbírálni intézetének hitelképességét, továbbá, hogy pajtás­kodás fejlődhetik ki, ha a főtanácsban különböző pénzintézetek igazgatói együtt lesznek. A 25-ik czikk ötödik kikezdésébeu levő „általános" szó kihagyandó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom