Képviselőházi irományok, 1875. XX. kötet • 645-690. sz.

Irományszámok - 1875-645. A bankügyi bizottság jelentése, az osztrák magyar banktársulat létesitéséről és szabadalmáról sz. törvényjavaslat tárgyában

16 645. szám. A két állam paritása megköveteli, hogy minden kifejezés mellőztessék, mely ezen egyenlőségen csorbát ejtő téves fölfogásra vagy értelmezésre adhat alkalmat. A 3 3-ik czikk ekként módosítandó: „Az alkormányzók és főtanácsosok hivatalukat díjtalanul látják el." A kormány előterjesztése csak a főtanácsosoktól követeli hivataluk díjtalan ellátását és mindegyik alkormányzónak 10,000 frt évi fizetést és 2000 frt évi szálláspénzt akar a bank pénztárából lekötni. A bank tudvalevőleg vonakodott ezen pontot elfogadni. A bizottság sem szükségesnek, sem az ügy érdekében levőnek nem tartja, hogy az alkormányzók díjazásban részesüljenek. Az osztrák nemzeti bank alkormányzói eddig sem húztak.semminemű fizetést és mindamellett mindig akadtak szakértő, jellemteljes, kitűnő férfiak, kik ez állásra szívesen vállalkoztak és hivatalukat áldozatkészen, lelkiismeretesen be is töltötték. Ez állásokat a kereskedelmi s iparvüág méltán tekinti nagy és fényes kitüntetéseknek, a bizolam kiváló jelének, a polgári erény, a kereskedői értelmiség és üdvös tevékenység jutalmának. Nem volna czélszerü ez állásokat ezen jellegüktől megfosztani és az alkormányzókat a lekötelezettség viszonyába hozni a kormányhoz, mely őket kinevezi és melynek bő jövedelmet köszönnek. Ilyen állás elfoglalására csak az oly egyén lehet hivatva, ki vagyonilag eléggé független, s akihez a gyanúnak még árnyéka se fór: az ilyen egyének azonban maguk, sem fogják kívánni az anyagi jutalmat, ha ez tekintélyük rovására történhetnék. A 34-ik czikk 4-ik kikezdése 3-ik sorában előforduló ezen szavak közé „megtartandják, a banktársulat", szúrassanak e szavak „a" közhitel érdekeit és". A banktársulat nem tekinthető egyszerű kereseti társaságnak, melynek egyedüli czélja részvényeseinek dus osztalékokat adni. Hivatása az ország hiteligényeinek szolgálni és a közhitelre szabályozólag hatni. Jegyeinek kizárólagossága és szabadalmának kiterjedése általj döntő ós végzetes lehet e hatása a közhitelre. Jogosan lehet tehát követelni, hogy a kormányzó, az alkormányzók és a főtanácsosok hivataloskodásuk kezdetén arra is tegyenek ünnepélyes fogadást, hogy a közhitel érdekeit szem előtt tartandják és tehetségük szerint előmozditanclják. A 39-ik czikk 3-ik kikezdésének 3-ik sorában levő ezen szó után „ha" tétessenek ezen szavak „az ülésre minden tag meghivatott és." Ezen toldást az óvatosság szempontja indokolja. A 42-ik czikk l-ső kikezdése következőleg módositassék: „az igazgatóságok tagjaivá a főtanács által (41-ik czikk) csak a közgyűlés tagjai választhatók." Toldassék meg továbbá e czikk a következő uj kikezdóssel : 2-ik kikezdés: „Az igazgatóságok tagjai bank vagy jelzálog üzletet folytató más intézet gazgatásában nem vehetnek részt." Az eredeti 2-ik kikezdés maradna 3-ik kikezdésnek. A kormány javaslata a magyar és az osztrák igazgatók választására nézve különböző eljárást állapit meg. Osztrák igazgatósági tag csak az lehetne, ki a közgyűlés tagja, más szavakkal, ki húsz részvénynyel bir; magyar igazgatósági taggá mindenki lehetne, még ha részvényekkel nem bir is. Ezen színleg Magyarország előnyére szolgáló megkülönböztetés azon felfogásnak kifolyása, hogy Austriában mindig találni képes és ennélfogva megválasztható elég részvényest, mig Magyarországon ilyen részvényes alig lesz. Megengedi a bizottság, hogy eddigelé kevés magyar ember bírt ily részvényekkel; mivel szorosabb érdek nem kötötte ezen vállalathoz Egyszerű pénzberuházásra pedig sok más/Jkedvezőbb alkalom nyilt. Az osztrák-magyar banktársulat részvényei azonban Magyarországon is kellő elhelyezést fognak találni, s így a szándékolt megkülönböztetésre semmi szükség 'sincs. Gyakorlati haszna amúgy se lett volna. Minthogy e czikk 3-ik kikezdése minden igazgatótól különbség nélkül azt követeli, hogy hivataloskodása kezdetén s annak egész tartamára saját nevére szóló tehermentes 20 drb részvényt a banktársulatnál letegyen, a nyújtandó egész előny csak abban állana, hogy az osztrák igazgató megvenné a húsz részvényt kilátásba