Képviselőházi irományok, 1875. XX. kötet • 645-690. sz.

Irományszámok - 1875-648. Az igazságügyi bizottság jelentése, a kisebb jelentőségű polgári peres ügyekben való eljárásról szóló törvényjavaslat tárgyában

648. szám. 113 2-ik melléklet a 648. m. irományhoz. Különvélemény, a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló, ós a 441. számú határozati ja­vaslat folytán az igazságügyi bizottság által átdolgozott törvényjavaslatnak 62. §-ához. A központi bizottság által a kisebb polgári peres ügyekben való eljárás tárgyában beter­jesztett, és általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadott törvényjavaslat az ezen eljárás során hozott Ítéletek ellen érdemleges jogorvoslatot nem engedett ugyan, azonban több régibb és ujabb törvényeink (1836: XIV. t.-cz. 12. §., 1836: XVIII. t-ez. 19-ik §., 1840: IX. t.-cz. 44-ik §. 1840: X. t.-cz. 6. §, 1868-ik évi LIV t.-oz. 478. és 494. §§., 1871: XXXIX. t.-cz. 17. §, 1871: XL. t.-cz. 30. §, 1872. VIII. t.-cz. 98. §., 1874: XI. t.-cz. 15. §., 1874: XXXV. t.-cz. 122. §.) nyom­dokain haladva, azon fél részére, a ki a rövidebb és egyszerű, tehát kellő garantiákat nem nyajtó Ítélet által magát sértve érzi. birtokon kivül a törvény rendes útját fenthagyta. Ezen intézkedés indokául az szolgál, hogy ha a csekélyebb jelentőségű ügyekbén, épen azért, mert azok nagyobb részben egyszerűek és tulajdonképeni jogi kérdést nem tartalmaznak, a megállapítandó egyszerű, és rövid eljárás során pusztán czélszerüségi szempontból, minden érdem­leges jogorvoslat kizáratik; s ez által az ily követelések gyors és olcsó érvényesítése biztosíttatik : legalább birtokon kivül engedtessék meg, azon félnek, a ki magát sértve érzi, a törvény rendes útját venni igénybe; hogy igy azon lehető jogsérelmek, melyek a rövid ós gyors eljárás során ok­vetlen előfordulnak, legalább utólag orvosolhatók legyenek. A fentebbi intézkedés ellenébe felmerült azon aggodalom, hogy ez által egy perből két per leszen, teljesen alapnélküli. A fenthivatolt törvények a rövidebb eljárás ellenébe birtokon kivűl a törvény rendes útját szinte fentartották és mégis az azok szerint elintézett ügyekben a törvény rendes útja csak a legritkábban vétetett, ós vétetik igénybe. Ezen körülmény a netaiáni aggodal­mak eloszlatására önmagában is elégséges. De ezen felül az igazságügyministerium által közzé­tett hivatalos statistikai adatok azt mutatják, hogy az 1873-ik évben elintézett összes sommás pe­rekből csak is 4 90 / 1W) %, az 1874-ik évben elintézett összes sommás perekből pedig csak is 5 u / 190 °/ 0 lett felebbezve ; a mi tekintetbe véve azt, hogy a fellebbezési jogorvoslat egyszerű szóbeli bejelen­téssel igénybe vehető, s a kielégítési végrehajtásra nézve halasztó hatálylyal bir; de tekintve azt is, hogy a sommás perek közül a nagyobb összegeket tárgyazó pereknek bizonyára nagyobb százaléka felebbeztetik, mint a jelentéktelenebb ügyeknek ; — kétségtelenné teszi, hogy a kisebb jelentőségű polgári ügyekben birtokon kivül megengedett, tehát a kielégítési végrehajtás elhalasz­tására fel nem használható orvoslási móddal a felek igen ritkán, alig ezen perek 2 — 3'Zo-ban, csak ott fognak élni, a hol a rövid és gyors eljárás során hozott ítélet meggyőződések szerint valódi jogsérelmet tartalmaz. Ezen esetekben pedig a nagyobb gara útiakat nyújtó orvoslási mód elzárása igazságtalanságokra, nem ritkán önkényre vezet, A 441. számú határozati javaslat 9-ik pontja a követKezőket tartalmazza : KÉPV. H. lliOMÁNY. ÍS7Ő-78. XX. 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom