Képviselőházi irományok, 1875. XX. kötet • 645-690. sz.
Irományszámok - 1875-648. Az igazságügyi bizottság jelentése, a kisebb jelentőségű polgári peres ügyekben való eljárásról szóló törvényjavaslat tárgyában
114 648. szám. „A kisebb polgári peres ügyekben teljes birói hatósággal felruházott közegek ítéletei ellen a felebbezés kizártával csak semmiségi panasznak van helye azon törvényszékhez, melynek területén az itólő biróság székhelye fekszik. Ezen ügyekben a perújításnak helye van." Ezen határozatban a perújítás módozata, s a perújítás során megengedettt jogorvaslatok megállapítva nem lévén, módjában lett volna az igazságügyi bizottságnak, s kétségtelenül módjában van a t. képviselőháznak legalább a birtokon kívüli perújítás során megadni azon nagyobb garantiát, az egyszeri érdembeli felebbezést, a mit nem jogi szempontból vont meg a főperben, hanem megvon csupán azon ozélszerüségi szempontból, mivel az ily jelentéktelen ügyek nagyobbrésze olesó és gyors érvényesítést igényel. A mely garantiák tehát a követelés érvényesítésének gyorsasága és olcsósága szempontjából a főperben elvonatnak, megadandók legalább a perújítás során, a hol többé a követelés gyors és olcsó érvényesítésének akadályul ugy sem szolgálhatnak. Ezek alapján az igazságügyi bizottság többségének azon határozata ellenében, mely szerint a különben feltétlenül megengedőnek javasolt perújítás során se engedtessék érdemleges felebbezós, hanem a perújítás során is ugyanazon eljárás mellett, ugyanazon biró, ha semmi ujabb bizonyíték sem hozatik is fel, ujabban és végérvényesen Ítéljen : indítványozzuk, hogy a 62. §. harmadik bekezdése helyett tétessék: „Az ujitott ügyet a biró a sommás eljárás szabályai szerint újból tárgyalja, s mindazt birói megfontolás alá veszi, mit a felek akár egész újonnan, akár a foügy tárgyalásának folyamán kifejtettekkel kapcsolatosan felhoznák." „A perújítás során hozott ítélet ellen az 58-ik §. szerint illetékes törvényszékhez egy fokit felebbezésnek van helye. A felebbezésben az 56-dik §-bon foglalt alaki sérelmek orvoslása is kérhető. A felebbezés bejelentésére és a felebbezési indokok beadására nézve a sommás eljárás szabályai alkalmazandók. A törvényszék határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincsen." n A felek képviseletére és a képviseltetés által felmerült költségekre nézve, a jelen törvény 32., 33. és 34. %%-nak intézkedései a perujitási eljárásnál is alkalmazandók." Megengedendőnek tartjuk legalább a perújítás során az illető törvényszék mint collegialis bírósághoz az^egyfoku felebbezést azért, mert birói szervezetünk kezdetlegessége miatt még a járásbíróságok birói személyzetében sem találunk elegendő garantiát arra nézve, hogy a jelen törvény keretébe tartozó ügyekben akként intézkedjék végérvényesen, hogy még a perújítás során se legyen érdemleges jogorvoslatnak helye. Oly államokban., melyeknek birói szervezete polgári anyagi és alaki törvényei megállapodottak, melyekben évtizedek során gondosan gyűjtött statistikai adatok azt mutatták, hogy a jelentéktelen ügyek közül felebbezetteknek túlnyomó nagy részében sikertelen a jogorvoslat az érdemleges jogorvoslatoknak elméletileg alig igazolható teljes kizárását ozélszerüségi szempontból életbe lehet léptetni. Nálunk a mi körülményeink között a szükséges előfeltételek hiányában s részben egészen uj közegek életbeléptetése mellett ez nem lenne egyéb, mint egy veszedelmes kisérle a sötétben; mint egy átmenet nélküli ugrás az egyik végletből a másikba; mert míg most az 1 frtos ügyben az első és másodbiróság egyező határozata felebbezhető a legfőbb itélőszékhez s ennek helybenhagyó határozata ellen is még semmisógi panasznak van helye: addig a törvényjavaslat szerint 50—100 írt, sőt esetleg (8-ik §. 5. pont) nagyobb értékű ügyekben is még a végrehajtásra halasztó hatálylyal nem biró perújítás során se lenne érdemleges jogorvoslat megengedendő. Ezt mi annál kevésbé véljük elfogadhatónak, mivel a legújabb hivatalos statistikai adatok azt mutatják, hogy a járásbíróságoktól felebbezett ügyeknek is igen jelentékeny részben hoz a Il-od és IÍI-ad biróság megváltoztató határozatot, mivel az érdemleges jogorvoslat teljes kizárása következtében a gyakran helyi befolyás alatt is álló s esetleg a felperes által választható (10. §.) egyes bírónak elfogult, hogy ne mondjuk roszakaratu ítélete által a valódi igazság nem egyszer fog elnyomatni; és mert a jogorvoslat teljes kizárása egyfelől, másfelől pedig azon körülmények, hogy a bíráskodással felruházott szolgabirák és békebirák a birói fegyelmi törvény alá rendeltetnek, azt fogja erednie-
