Képviselőházi irományok, 1875. XIX. kötet • 612-644. sz.

Irományszámok - 1875-614. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „a sajtók használatával nyers répát feldolgozó czukorgyárak által fizetendő fogyaszási adónak az 1877/8. évi idényre megállapitásáról” szóló törvényjavaslatról

614. szám. 13 dicaló és a magyar állam kincstár érdekeinek megfelelő rendszabályra nézve, politikai szempontból, indokoltnak nem látja, bár elismeri, hogy Magyarország gyárainak nagyobb része (17-ből 10) esik e rendszabály alá, mig Ausztriában aránylag kevés sajtóval dolgozó gyár van, és Ausztria pénztára nagyobb hasznot huz e rendszabályból. Magasabb kereskedelmi szempontból azért látszik indokoltnak e rendszabály, mert a czukor-adó szövetség (Francziaország, Belgium, Anglia és Hollandia) folyó év márczius 7-én kötött szerződésében ellenvédintézkedésekkel fenyegeti azon államo. kat, melyek a czukorkivitelnek külön kedvezményeket adnak, és Németországot, Olaszországot, monarchiánkat is felszóliták a csatlakozásra ; sőt Németország, különösen monarchiánkkal szemben követeli azon valóban nagy praemium megszüntetését, melyben adóvisszatéritésünk által czukorkivitelünk részesül. A bizottság azt hiszi tehát, hogy midőn megközeliti, egy ideiglenes rendszabály által a czukor-termelés valódi megadóztatását, ezáltal oda hat, hogy adómentes czukor nálunk ne termeltessék és ne nyerjen a kivitelnél vissza oly adót, melyet nem fizetett és igy e rendszabály a praemiumok csökkentésére és arra is befoly, hogy a külföld meggyőződjék, miszerint ez anomália megszüntetése komoly akaratunk, ugy hogy ez intézkedés a kereskedelmi szerződésekre is jó hatással lehet. Elismerjük, hogy e rendszabály szabadságot ad a kormánynak az átalány tetemes emelésére, de midőn ez az áztatási gyáraknál panaszra okot nem adott, reméljük, hogy nem lesz veszedelmes a sajtóval dolgozó gyáraknál sem; de másfelől a mostani adórendszer mellett ez az egyedüli eszköz az adóképesség megállapítására, a kincstár érdekeinek megóvására és végül a szabad szerződés természeténél fogva nem jár a gyárosok önkényes és kényszerű megkárosításával sem, a mennyiben szabadságukban áll ezeknek az átalányozástól elállani. Nem véli a pénzügyi bizottság fentarthatónak a mostani állapotot, mint emiitők, különösen a vele járó pénzügyi kár miatt; mert a monarchia és hazánk a czukor-adó czimén most már nem hogy hasznot élvezne, hanem még tetemes megkárosításnak van kitéve. 1869-ben még volt Ausztriának 6,900.000 frt és hazánknak 900.000 frt tiszta haszna a czukoradóból; 1874-ben már leapadt az annyira (a nagytermelés és fokozódott kivitel daczára) hogy Ausztriának csak 11.945 forint, Magyarországnak csak 1242 forint tiszta haszna maradt e czbnen; az 1876/7-iki campagne pedig a monarchiára nézve 955.817 frt tiszta kárral fog járni; mert 11 milliónál többre megy az adóvisszatórités; e kárból reánk eső csaknem 300 ezer forint jövőre való megmentése is indokolja az ideiglenes rendszabályt. A javaslat szövegében a bizottság két jelentéktelen irály-módositást tart szükségesnek. A czimben „a sajtók használatával nyers répát feldolgozó" helyett „nyers répát a sajtók használatával feldolgozó" teendő. A javaslat 4. §-ában „a pénzügyi és igazságügyi ministerek" helyett „a pénzügyminister" és igy folytatólag „bízatnak meg" helyett „bizatik meg" teendő. Lukács Béla különvéleményét |. alatt csatoljuk. Kelt Budapesten, 1877. június hó 26-án. Zsedényl Ede s. k., Hegedűs Sándor s. k., az állandó pénzügyi bizottság elnöke. az állandó pénzügyi bizottság előadója.