Képviselőházi irományok, 1875. XIX. kötet • 612-644. sz.

Irományszámok - 1875-614. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „a sajtók használatával nyers répát feldolgozó czukorgyárak által fizetendő fogyaszási adónak az 1877/8. évi idényre megállapitásáról” szóló törvényjavaslatról

14 0ÍL szám. Melléklet a 614. gg. irományhoz. Különvélemény, a 418-ik számú törvényjavaslathoz. Az előterjesztett törvényjavaslat szoros kapcsolatban áll azon terjedelmesebb törvényjavas­lattal, melyet a kormány f. é. ápril 22-én 388. sz. a. beterjesztett. A különbség ezen, s a kiegye­zési javaslatok kiegészítő részét képező tulajdon képeni czukoradó törvényjavaslat közt az, hogy mig a 388. számú törvényjavaslat határozottan kimondja, hogy 1877. évi augustus 1-étől 1879. július végéig a czukorgyártás a gyártásra forditandó répamennyiség hivatalos felmérése alapján adóztattatik meg, addig a jelenlegi törvényjavaslat elfogadása által a tisztelt kormánynak az 1877/78-iki czukor­ermelési idényre korlátlan felhatalmazás adatnék, oly módon, hogy a lésajtók termelőképességének alapjául szolgáló fokozatot az osztrák cs. kir. pénzügyministerrel egyetértőleg rendelet utján álla­pithassa meg. Más szavakkal kifejezve: a kormány ezen törvényjavaslatban felhatalmazást kér arra nézve, hogy a czukor megadóztatásának jelenlegi mértékét feljebb emelhesse a sajtók használa­tával dolgozó czukorgyárakra nézve, s e tekintetben javasolja a sajtókkal dolgozó czukorgyárak megadóztatására vonatkozó s a czukoradó iránti törvények és szabályok hivatalos összeállításának 15. §-ában foglalt fokozat hatályon kivül helyezését. Az áztatási rendszer szerint berendezett czukorgyáraknál a czukoradó-törvények és sza­bályok hivatalos összeállításának 129. §-a értelmében a két kormány az adófelemelést administrativ utón tényleg már életbe léptette, de — mint a ministeri indokolásból kitűnik — a kincstár érde­kében szükségesnek tartja ezekre vonatkozólag is a további adófelemelést, a mi azonban, a még ma fenálló törvényes határozatok mellett administrativ utón is a törvényhozás külön engedélye nélkül is lehetséges. A kérdés e szerint különös fontossággal bir a magyarországi czukorgyártásra vonatko­zólag, hol 17 czukorgyár közül 10 sajtókkal dolgozik, mig Ausztriában az ottani nagyszámú czukor­gyárak túlnyomó része az áztatási rendszer szerint van berendezve. Alulírott nem tagadja, hogy a czukoradó jelenlegi rendszerében nagy anomália van. Az anomáliák a czukorgyártás technikájának előhaladása folytán keletkeztek, melyekkel a megadóztatás epést nem tartott, a mi ismét főként azon abnormis helyzetben találja magyarázatát, melyben ogyasztási adó törvényhozásunk kínlódik az Ausztriával kötött vám és kereskedelmi szerződés folytán. A magyarországi czukorgyártás egészen más viszonyok hatása alatt áll, mint az ausztriai. A fogyasztási adókra vonatkozó önálló törvényhozási jog gyakorlása mellett, a törvényhozás köny­nyebben tekintettel lehetne ugy itt, mint Ausztriában a czukorgyártásra befolyással levő különféle viszonyokra s tényezőkre, mig igy, — épen mert a viszonyok különfélek — bármily csekély jelentőségű reform, hosszas tárgyalásokat vesz igénybe a két állam ministeriumai közt s a leg­többször meghiúsulnak azért, mert vagy egyik, vagy másik állam érdekeit s czukoriparának külön­leges viszonyait sértik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom