Képviselőházi irományok, 1875. XVI. kötet • 559-609. sz.
Irományszámok - 1875-577. Törvényjavaslat, a kassa-oderbergi vasut függő ügyeinek rendezéséről és az eperjes-tarnowi vasut magyarországi részével való egyesitéséről
577. szám. 165 a kormány azonban az e t.-czikkek által nyújtott felhatalmazást a közös vasutakra nézve ügy fogta fel, hogy a közös használat tárgyát képező forgalmi eszközök és anyagkészletek tekintetében ezen vasutak csak azon feltétel alatt részesíthetők beruházási kölcsönben, ha az osztrák kormány részéről is hasonló intézkedés tétetik, s igy még mindég függőben maradt, hogy a jövőre nézve az osztrák kormány is hasonló eljárást kövessen, a múltra nézve pedig a magyar üzleti számlának tulterheltetése, mely t. i. a függő kölcsön kamatozásainál a mértföldarányos kulcs alkalmazásából eredt, — kiegyenlittessék. Én tehát mind a három irányban megindítottam a cs. kir. kormánynyal a tárgyalásokat, minek folytán a két kormány abban állapodott meg, hogy mind a három — egymással szorosan összefüggő — kérdés együttesen bizottságilag tárgyaltassók. A bizottsági tárgyalások ennek folytán megindittatván, a két kormány küldötteinek, hosszabb és ismételt értekezletei után az A), B) és 0) alatti jegyzőkönyvekbe letett megállapodásokra vezettek, mely megállapodások a törvényhozás jóváhagyásának fentartása mellett mindkét részről elfogadtattak. E megállapodások tartalma röviden a következő: 1-ör. Az egész 2.521,000 frt kárpótlást a magyar kormány veszi magára. 2-or. Ellenben az osztrák kormány indirecte az által járul e kárpótláshoz, hogy az engedélyokmányszerü biztosításból a mértföld arányos hánj^adon felül, mely arány a küldöttek által már előzetesen megállapittatott, 1872. évtől kezdve az engedély lejártáig további évi 28,402 o. ért. ezüst forintot vállal magára, mely több teher 69. 2 °/ 0 árfolyam mellett, a kárpótlási összeg 500,000 frtot tevő részletének egyenértékét képezi. 3-or. Egyrészt a magyar s másrészt az osztrák vonalról elkülönített számadások vezetendők, olykép azonban, .hogy a központi igazgatási költségek megosztásánál ne csak a pálya hossza, de az egyik és másik vonal forgalma (vonatkilométerek) is s úgyszintén a menet és vonatmozgósitási szolgálat költségeinek, valamint a kocsibéreknek megosztásánál ne csak a forgalom, hanem a jövedelmezőség is számba vétessék. Különösen az engedólyokmányszerü biztositásnak azon részére nézve, mely a forgalmi eszközök tőkéjére esik, az állapittatott meg, hogy azon vonal, mely a forgalmi eszközöket a mértföldes aránynál nagyobb mértékben veszi igénybe, a másik vonalat évről-évre a tényleges igénybevétel erejéig kárpótolja. 4-er. A forgalmi eszközök szaporításánál és az anyagszerkészletek biztosításánál a for-" galom és szükséglet aránya vétetik hozzájárulási alapul, s e czélból a cs! kir. kormány 1.200,000 frt tőke erejéig külön biztosítást nyújt. Végre: o-ör. A beruházási függő kölcsön után a magyar vonal terhére a korábbi években mértföldarányosan elszámolt kamatok, a forgalmi eszközök és anyagszerek tényleges igénybevételének arányában helyesbítendők. Midőn a kormány ezek folytán a kassa-oderbergi vasúttal a kárpótlás iránti szerződés formaszerü megállapításába bocsátkozott, nem zárkózhatott el azon megfontolás elől, hogy a kassaoderbergi vasút magyar vonalának jövedelmezősége nem csekély mértékben lenne koczkáztatva az által, ha az eperjes-leluchowi vonal üzlete akár közvetlenül akár közvetve oly érdekcsoportozat kezébe kerülne, mely a Kassa és Oderberg közti forgalmat (Mesországon keresztül kívánná közvetíteni. Önkényt következett tehát, hogy a két vasút egyesítése iránti tárgyalások a fentebb emiitett ügyekkel kapcsolatosan vitessenek keresztül, minél fogva a beczikkelyezós végett bemutatott két rendbeli szerződés egyidejűleg jött létre, s időközben a két rendbeli szerződés az illető társulati közgyűlések által is elfogadtatott. A fentebbi tényállás kiegészítéséül megjegyzem végül, hogy a cs. kir. kereskedelmi ministernek egy közelebb hozzám érkezett közlése szerint az osztrák törvényhozó testületek a fen-
