Képviselőházi irományok, 1875. XVI. kötet • 559-609. sz.
Irományszámok - 1875-577. Törvényjavaslat, a kassa-oderbergi vasut függő ügyeinek rendezéséről és az eperjes-tarnowi vasut magyarországi részével való egyesitéséről
166 577. szám. tebbi 4. pont alatt emiitett külön biztosítást már megszavazták s az ez iránti törvényjavaslat legfelsőbb szentesítés alá fog terjesztetni, mihelyt a két kormány közti megállapodások a magyar országgyűlés által is elfogathatnak. Értesített egyúttal a cs. kir. kereskedelmi minister, hogy a fentebb jelzett további megállapodásokat is az osztrák kormány maga részéről most már perfectnek tekinti. Ezekben a tényállást előadván, bátor vagyok most már a bemutatott törvényjavaslatot és szerződéseket az eddig felhozottakon kivül, még a következőkkel indokolni. És pedig: I. A biztosítási teher megosztását illetőleg. A magyar kormány e kérdésben látszólag eltért korábbi álláspontjától, de csakis látszólag, mert ezen álláspontot a számadások mikénti vezetésének, illetőleg a közös kiadások megosztásának kérdésénél kitelhetőleg érvényesítette. — Kitetszik ez abból, miszerint az ily kulcsok alkalmazása mellett a magyar vonal tiszta jövedelme és pedig függetlenül a kárpótlásra eső fentebb említett évi 28,402 forinttól 1872-ben 30,058 frt 28, 1873-ban 30,586 frt 69, 1874-ben 34,107 frt 65 és 1875-ben 44,174 frt 85 krral javul, mely különbözet, mint a két ellentétes jogi álláspont közti compromissum eredménye, kielégítőnek jelezhető. Eltekintve attól, hogy a tárgyalások folyamán szerzett meggyőződés szerint ennél kielégítőbb eredmény évek múlva sem lett volna elérhető s hogy ennek folytán azon különös eset állhatott volna be, miszerint a társulat (és pedig székhelyénél fogva a magyar kormányt első sorban érdeklő társulat) tisztán a két kormány közti kiegyenlithetlen kérdések miatt a legnagyobb pénzzavarba jutott volna, s hogy végül más okokból is kívánatosnak mutatkozott, miszerint ezen már 1867. óta húzódó kérdés elvégre megoldassék, mindezeken kivül még egy főfontosságu indok is szállott a jelen megállapodás mellett. Az t. i. hogy csak a biztosítási teher fix megosztása és a számadások elkülönített vezetése mellett érhető el az, miszerint a két kormány a legtöbb administrativ kérdésekben, különösen pedig a gazdasági ügyekben önállóan, az ügymenetre főleg vasúti dolgokban lankasztólag ható előleges jegyzékváltások nélkül járhasson el a vasút irányában. Hogy pedig a biztositási teher megosztásánál alapul a mértföldes arány fogadtatott el, az abban találja magyarázatát, mert a részben nem is eruálható építési költségek arányában való megosztás ezzel egyenlő, sőt némileg még a magyar kincstárra nézve kedvezőtlenebb lett volna. Az A) alatti jegyzőkönyvbe felvett számviteli kulcsok a biztositási összeg megosztásának kiegészítő részét képezik ugyan, mindamellett tekintettel arra, hogy a kulcsok a folyton fejlődő viszonyokhoz képest a két kormány egyetértésével esetleg mindkét vonal érdekében változás alá jöhetnek, legczélszerübben rendeleti utón szabályozhatók. II. A kárpótlást illetőleg. — Az alapul vett kárpótlási összeget bátor leszek szóbelileg bővebben indokolni. — Itt csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy habár a kassa-oderbergi vasút alaptőkéje 58.23-7,800 frt névleges összegben lett megállapítva, a pénzbeszerzési veszteség, időköai kamatok, igazgatási költségek stb. levonása után az építésre és felszerelésre tényleg csak 33.250,000 forint, vagyis mértföldenként mintegy 690,000 forint marad rendelkezésre. — A nagyon költséges pénzbeszerzés a közbejött osztrák-porosz ós német-franczia háborúban találja magyarázatát, mely utóbbi háború az épitésre is nagyon hátrányos befolyással birt, ezenfelül a kassa-oderbergi vasút már magában is igen nehéz hegyi pályát képez, mihez még a közbejött nagy árvizeken kívül azon körülmény is hozzájárult, hogy a kassa-oderbergi vasút épitése a kárpátok közti építkezés első és sok tekintetben tanulságos, de egyúttal költséges kísérletét képezte. — Eltekintve tehát a kormány ellen támasztott kárpótlási igény alaposságától, a fentebb előadott körülmények az építési tőke tulhaladását okadatolni alkalmosoknak mutatkoznak. A szerződésben foglalt azon módozat, mely szerint az eredeti biztositási összeg azon része, melyet a részvényesek a kárpótlási kölcsön czéljára engedtek át, aranyra lett átváltoztatva, abban
