Képviselőházi irományok, 1875. XVI. kötet • 559-609. sz.
Irományszámok - 1875-560. Törvényjavaslat, a szeszadóról
560. szám 93 Hasonlóképen azon szeszfőzdékben, melyek a szeszfőzési üzletet nem folytatják szakadatlanul éjjel nappal, a főzőkészülék maga nem ritkán erjesztő kádként használtatik oly módon, hogy a még meg nem erjedt czefre a főzőkészülékre áttétetik és ott engedtetik át a további erjedésnek. Ezenkívül a chemia előrehaladása folytán ma már az erjesztés gyorsítására oly szerek és módok használtatnak, melyek a létező törvény meghozatalánál alkalmazásban még nem voltak. Az előrebocsátotta knál fogva különös indokolás nem kell arra, hogy a mai állapot többé fenn nem tartható és a kincstár a törvény ezen hiányai mellett mily nagy veszteséget szenved, mivel a bejelentett és megadóztatás alá vont űrméret után tényleg fizetett adó sokkal kevesebb, mint a mennyi azon szeszmennyiség után esnék, a mely valósággal termeltetett. A főíoendők egyike volt tehát a jelen tarthatatlan állapotot, mely a más viszonyok között hozott törvény érdemében a szesznyeredóket a valóságtól annyira eltérő arányban állapítja meg, a valóságnak inkább megfelelő módon kiigazítani. Ezt annál is inkább kell megtennünk, mert a mai igazságtalan állapot mellett a megadóztatás aránylagos egyenlősége is érzékenyen meg van sértve, a mai kulcs által a gyáripar különben is meglevő előnyein túl a gazdasági szesztermelés rovására még azon előnyben részesül, hogy majdnem kizárólag ő élvez egy igazolhatatlan mérvű adómegtakarítást. Ugyanis a gyors erjesztés, valamint több vagy aránytalanul nagy főzőkészülékek alkalmazása által elérhető előnyök főleg a gyárilag berendezett szeszfőzdék javára esnek, a mennyiben a mezőgazdasági szeszfőzdék első sorban öntermesztette, nem ritkán kisebb foktartalmu anyagok feldolgozására lévén utalva, és az üzleti tőke gyakran előforduló hiánya miatt az előrehaladt ipartechnikának ügyes üzletvezetőktől és megfelelő müeszközöktől feltételezett előnyeit vagy épen nem, vagy csak tökéletlen módon lévén képesek kihasználni, a jelenlegi törvény folytán lehetővé vált, fentemiitett adómegtakarításban csak igen korlátolt mérvben részesülhetnek. A jelenlegi átalányozási szabályok hatása a fentemiitett körülményeknél fogva gyárilag berendezett, nem ritkán tetemes részvénytőkére állapított nagyszerű szeszfőzdék keletkezésében, valamint a mezőgazdasági szeszfőzdéknek a szeszgyárak által reájuk gyakorolt nyomások fölötti panaszaiban nyilvánult, mely panaszok jogosultsága kétségtelen, a miért is annak orvoslását ós a gazdasági szesztermelés lehetővé tételét tűztem ki; e törvényjavaslat szerkesztése alkalmával egyik főfeladatommá. A most érvényben levő törvény által előidézett ós gyökeres orvoslást kivánó ezen viszonyokhoz még azon nehézség is járul, hogy minden tekintetben megfelelő szesznyeredóket megállapítani igen bajos. Világos, hogy az adó átalányoztatására fektetett törvény mindazon különbségeket, melyek a nyers anyagok különbféle nemei ós minősége a használt müeszközök ós műszerek nagyobb vagy kisebb tökéletessége, valamint a jobb vagy rosszabb műszaki eljár.ts folytán, a szesznyeredékben mutatkoznak, teljesen számba nem veheti, hanem megközelítő átlag megállapítására kénytelen szorítkozni, az ez által a megadóztatásban előidézett egyenlőtlenségek kiegyenlítését az egyes adózókra bizván. Első sorban ennek is azon szeszfőzdék vallják kárát, melyek kevésbbó dús, vagy a termelő idény folyama alatt változó minőségű anyagokat (p. o. burgonyát) kevésbbé tökéletes műszaki eljárással vagy hiányos müeszközökkel dolgoznak fel. Az átalányozási adórendszer ezen hiánya a szeszadó-reform iránti szakbizottság tárgyalásánál is elismertetett, és csak ezen meggyőződós kifolyásának tekintendő az, hogy a mezőgazdasági ós burgonyát feldolgozó szeszfőzdéket képviselő szakértők a terményadó ismóti behozatala mellett, mint oly adórendszer mellett nyilatkoztak határozottan, a mely egyedül képes a különféle nyers anyagok, valamint a különféle főzőkészülékek termelő képessége közti különbözetet kiegyenlíteni, tehát egyedül igazságos.
