Képviselőházi irományok, 1875. XIV. kötet • 502-558. sz.
Irományszámok - 1875-525. A képviselőház közigazgatási bizottságának jelentése, „a gyámügy rendezéséről” szóló törvényjavaslat tárgyában
54 525. szám. 29-ik §-ban 14 év helyett 16 tétetett, mint olyan, a melyet ha a kiskorú meghalad s az életpálya választásnál ha szülőivel egyet nem ért, — előterjesztést tehet a gyámhatóságnál. — A bizottság ugyanis a 14 évet rendszerint kevésnek tartja arra, hogy a kiskorú a választandó életpálya reá nézve előnyös vagy hátrányos esélyeit komolyan és higgadtan megfontolhassa, — ezért a 16 évet hozza javaslatba. Ezen módosításra vonatkozólag azonban a belügyminister ur a törvényjavaslat eredeti szövegét fentartani kijelentette. 30-ik §. második bekezdése gyanánt a következőket hozza javaslatba a bizottság: „Halálesetre való rendelkezés tekintetében a magánjog határozatai irányadók;' 1 az emiitett szakasz ugyanis a kiskorúaknak vagyonuk feletti rendelkezéséről szólván, a szakasz e nélkül hézagos maradt volna. 31-ik §. Ujabb szövegezésen felül a következő második bekezdéssel toldandó meg: „Ily esetekben a gyámhatóság gondoskodni tartozik, hogy a haszonélvezeti jog bekebelezésével ezen megszorítás telekkönyvilegbiztosittassék;" szükséges ez azért; mert különben a szakaszban emiitett esetben a kiskorúak tartása és neveltetésére szükséges jövedelem könnyen veszélyeztetve lehetne. 40-ik §. A törvényjavaslat szövege helyett, egybefoglalva a 41-ik §. 1-ső bekezdésével a következő szerkezetben fogadtatott el: „A 35-ik §. 6. 7. 8 9. 10. pontjai esetében a gondnokság alá került házastárs feletti gondnokság első sorban annak házastársát; oly nagykorú törvényes vagy törvényesített gyermek feletti gondnokság pedig, kinek szülői vagy nagyszülői élnek, első sorban az atyát s utána azokat és oly sorban illeti, a kik, és a mely sorban a gyermek vagy unoka kiskorúsága idejében a szülői hatalom gyakorlására hivatva voltak. Az anya és nagyszülők azonban a gondnokságot elfogadni nem kötelesek. Midőn a szülök és nagyszülők nagykorú gyermekeik, illetőleg unokáik felett gyakorolnák gondnokságot, tartoznak a gondnokokra nézve fenálló határozatok szerint eljárni, s a szülői hatalommal egybekötött kedvezményeket igénybe nem vehetik. A gyámságra ha a szülői hatalom bármi okból megszűnt, valamint a gondnokságra (az ügygondnokság kivételével) ha azt a szülök vagy nagyszülők nem gyakorolhatnák, és gyám vagy gondnok általában érvényesen nem neveztetett, a rokonok vannak hivatva a rokonság foka szerint, a mennyiben ellenük törvényes akadály fenn nem forog." A bizottság ugyan is szükségesnek tartotta, hogy a gyámságra és gondnokságra hivatottság esetei és fokozatai körülményesen és részletesen legyenek körül irva, hogy ez által az egyes esetekben szükséges intézkedés késedelmet ne szenvedjen s a téves magyarázatoknak eleje vétessék. 53-ik §. uj m) pontja gyanánt felvétetett „végre azok, kik valamely törvény által a gyámság vagy gondnokság viselhetéséböl kizárnák," miután önkényt értetik, hogy az ilyenek pl. a birák — szintén nem viselhetnek gyámságot vagy gondnokságot. 69-ik §. második bekezdése gyanánt tétetett: „Ha ezen folyamodvány elutasittatott, ái illető a gyámságot vagy gondnokságot 8 nap alatt átvenni tartozik," szükséges ezen intézkedés azért, nehogy az illetők a gyámság vagy gondnokság átvételét a kiskorú kárával indokolatlanul tovább is halaszthassák. 70-ik §. a következő szövegezést nyerte: „A gyámi és gondnoki felelősség a gyámság illetőleg gondnokság átvételétől kezdődik. Ha azonban az átvétel a 69-ik §-ban kitett határidőn belül az ő hibája miatt nem történik meg, mindenért, mi a megszabott időn tul történi, felelősséggel tartozik." — Indokolt e módosítás azért, mert a mint egyfelől igaz és méltányos az, hogy a gyám és gondnok felelőssége csak akkor kezdődjék, midőn a gyámságot vagy gondnokságot átveszi, ugy másrészről igazságos a felelősséget reá hárítani az esetben, ha a törvényben megszabott határidő alatt saját hibájából teendőit nem veszi át, s e mulasztás miatt a gyámoltat vagy gondnokoltat kár érte.
